Jog= jogszabályok gyűjteménye, amelyek viselkedési szabályok is: erkölcsi, vallási, stb.

Jogszabályok és szabályok közötti különbség: jogszabályok betartását az állam kikényszeríti.

Kialakulás: államszervezet kialakulásával együtt jött létre.

Miért? A letelepedés miatt népességrobbanás alakult ki és emiatt szabályokat kellett felállítani, ami később elvezetett az állam kialakulásához. Kezdetben csak az árú cserét és a hatalommegőrzést kellett szabályozni. Az előbbi a mai polgárjog, az utóbbi pedig a büntetőjog alapja.

A legelső szabálykönyveknek Hamurapi és Mózes törvényeit tekintjük.

A Római Birodalom kialakította sajátos jogrendszerét, melyet római jognak hívunk és ez a mai jog alapját képezi.

A legfontosabb kijelentés: A JOG LOGIKUS!

A jog belső alapja az érdekek közötti kompromisszum megteremtése.

2 fő vonala van: a polgári és a büntetőjog, ezeken kívül az államok közötti jog a nemzetközi jog.

A jogszabályokat jogágakba soroljuk: 3 fő ág: büntető, polgári és a nemzetközi.

Bonyolultabb államszervezetek miatt kialakul a közigazgatási jog. Ipari forradalom miatt megjelennek a bérmunkások és ez vonja maga után a munkajog kialakulását. A nemzeti vagy nemzetközi kereskedelemből a világkereskedelem elterjedése miatt kialakulnak a bankok, a pénzügyi technikák változása miatt a polgárjogból kiválik a pénzügyi, banki és gazdasági jogág. A technikai forradalom miatt megjelenik a szoftver, hardver, média és reklámjog.

Jogszabályok köre/típusai: törvények: törvényhozó hatalom, vagyis a Parlament hozza meg, polgárokat érintő szabályokat csak törvényben lehet előírni.

Kormányrendelet: kormány, minisztérium, tanács adja ki, minden szabályozható amire a törvény engedélyt ad.

Miniszteri rendeletek: szakmai tagozódás, szakterületi szabályozás, törvények, rendeletek keretein belül szabályoz=>országos érvényű jogszabály

önkormányzati rendelet: települési önkormányzatok rendelete, helyi szabályok

II

˅

Erőszinti rendszer

Jogszabályok jelölése: évszám – 2010. évi római szám – XX. törvény elnevezés

Megtalálás: internet=>google – csak általános ismertető; cédé jogtárak=> magas ára van; papíron a Magyar Közlönyben=>hónap, nap jelzés alapján – Szabó Ervin és Országgyűlési Könyvtár.

Kényszerítő erőt tekintve 2 típus: lehet kizárólagos: követendő magatartást írja elő, nem lehet tőle eltérni=>kógens jogszabályok=>büntetőjog nagy része

diszpozitív szabályok, irányelvi jogszabályok, akkor érvényesülnek, ha a felek másban nem állapodnak meg=>polgárjog, üzleti világ

Alkotmányjog

Alkotmány: legfontosabb törvény egy állam életében, 2 kört szabályoz: állampolgári alapjogok,

hatalom berendezkedését, legfontosabb állami szervek feladatait, jogait, megválasztásának szabályait.

Történet: Görög városállamoknál szükségessé vált a demokrácia kialakítása=>Római birodalom monarchiális rendszer=>felfedezések=>fellendülések=>gazdasági megerősödések-polgárság kialakulása=>angol, francia polgári forradalom=>sikeresek=>polgári jogok kialakítása =>megegyezések=>alkotmányos monarchiák kialakulása=>hatalommegosztás=>rögzítés-alkotmányok – Magna Charta, Aranybulla.

Senkit nem lehet független bírósági ítélet nélkül bebörtönözni => polgári jog alapja.

Magyar alkotmány

Magyarországnak van írott alkotmánya. Az el írott magyar alkotmány 1918-ban született meg. Fejlett és korszerű, demokratikus rendszerű, de a Tanácsköztársaság és a Horthy – rendszer miatt nem érvényesült.

A klasszikus magyar alkotmány az 1948.évi XX. törvény, vagyis a II. magyar alkotmány.

Az 1989-es rendszerváltás után az első feladat az 1948-as alkotmány lecserélése, ami valójában csak egy módosítás volt.

Legfontosabb rendelkezései közé tartozik: 1.az általános állam polgári és emberi jogok:

1.Általános emberi, állampolgári jogok: Magyarországon minden ember egyenlő: származásra, nemre, életkorra való tekintet nélkül.

2.Információs jogok

1.Gondolatszabadság, véleményalkotás, vallás

2.Szabad információáramlás joga

3.Bizonyos szociális jogok: Munkaképtelenek állam által való eltartása, időskorúak, akik a nyugdíjhoz jogot szereztek, nyugdíjjal köteles ellátni, gondozó nélkülieket az állam köteles nevelni és ellátni, munkához való jog és vállalkozások szabadsága.

2.államhatalmi szervek rendszere:

Montesquieu – Hatalommegosztás: 3 hatalmi ág: országos szinten: 1.Parlament/Országgyűlés: ,,játékszabályok” megalkotása – törvények

2.Közigazgatás/Kormány: üzemképes működés biztosítása, ,,játékos”

3.Igazságszolgáltatás/Bíróság: függetlensége fontos!, szabályok betartása

Köztársasági elnök, ha döntési helyzetben van, akkor ,,ő” a kormány, ez a rendszer a személyi diktatúrák hagyatéka.

Alkotmánybíróság: ellenőrzi, hogy a Parlament által meghozott törvények nem alkotmány ellenesek-e, tagjait a Parlament választja.

Ügyészség: ellenőrizheti minden szervezet működésének törvényességét.

Állami számvevőszék: szabályos pénzügyi működés ellenőrzése a feladata.

Helyi szint, városok, községek: önkormányzat a helyi Parlament

jegyző a Közigazgatás

helyi bíróság a Bíróság

3.választójogi szabályok(későbbi anyag lesz)

Polgárjog: vagyoni viszonyokat szabályozza, többség döntésének érvényesülni kell, amíg a kisebbség törvényes érdekeit nem sérti.

A legalapvetőbb polgári törvény a polgári törvénykönyv(továbbiakban ptk) 1959.évi 4. törvény.

Szerkezetileg legelöl néhány alapelvet rögzít: ptk tiltja a joggal való visszaélést, előírja a jogok rendeltetésszerű gyakorlását: szereplők/személyek/alanyai: 2 csoport: 1.ember, fizikai vagy természetes személy; 2.szervezetek: 2 csoport: 1.jogi személyek; 2.nem jogi személyek

Fogalmak: jogképesség: jogképes az, akinek jogai és kötelezettségei lehetnek, ez lehet ember vagy szervezet is.

Cselekvőképesség: aki cselekvőképes maga tehet érvényes nyilatkozatot

Ember: Magyarországon minden ember jogképes, ember jogképessége fogantatással kezdődik, feltéve, hogy életképesen megszületik.

Cselekvőképesség jogszabályai a ptk-ban: 1.cselekvőképes az, aki a 18. életévét betöltötte és a cselekvőképességét a bíróság nem korlátozta.

2.korlátozottan cselekvőképes, fiatalkorú az, aki 14. életévét betöltötte, de a 18-at még nem érték el. Törvényes képviselő hozzájárulása kell a nyilatkozatához, kivételt képez: maga kötheti meg a mindennapi élet körébe tartozó szerződéseket(boltban vásárolhat), munkaszerződést köthet, jövedelmét szabadon felhasználhatja.

3.cselekvésképtelen személyek: 14. életévét még nem töltötte be vagy akinek cselekvőképességét a bíróság kizárta, nevében a törvényes képviselő nyilatkozik a gyámhatóság hozzájárulásával.

Szervezetek: 1.Jogi személyek: jogképes: szervezet a saját számára és nevében jogokat szerezhet és vállalhat kötelezettségeket. A jogstátuszt törvény mondja ki.

Az egyesület jogi személy. Mindegyiknek meg kell felelnie 3 feltételnek:

1. az alapítóktól elkülönült, saját vagyona van,

2. van munkaszervezete,

3. állandó képviselője kell, hogy legyen, aki kifele képviseli a céget, befele, pedig vezető (ügyvezető).

2.Nem jogi személyek: nem jogképes. Szervezet, mint olyan maga számára sem jogokat, sem kötelezettségeket nem szerezhet, csak a tagjai számára. Nem kell önálló munkaszervezetet felállítani, vagyon nincs, nem kell állandó képviselőnek lennie, hanem bármelyik tag képviselheti.

Létrejövetel: alapító okirat aláírásával jön létre, de a hivatalos működés csak a nyilvántartásban való regisztrálás után indul meg.

Fennállás: addig a napig, amíg a nyilvántartásból nem törlik a céget.

Ptk – tulajdon: vagyoni viszonyokban felléphető jogok összessége: a tulajdonjog.

Több ága van: 1. birtoklás, 2. birtokvédelem, 3. használat joga, 4. hasznok szedésének joga,

5. rendelkezés joga: 1. tulajdonjog átruházása, 2. tulajdon megterhelésének joga,

3. bármelyik tulajdonjogi jog átruházása.

Tulajdoni jogcímek: adás – vétel: csak tulajdonostól lehet adás – vétel útján tulajdoni jogot szerezni; öröklés; ajándékozás; szaporulat, hozam.

Nem a tulajdonos akaratából leszünk tulajdonosok: hatósági határozat, árverezés, bírósági határozat(vagyonmegosztás) esetén.

Találás, elbirtoklás: 1.ismereretlen az eredeti tulajdonos, ha nincs jelentkezés, akkor 30 nap után a találó tulajdona lesz a tárgy, ha van jelentkezés, akkor találói jutalék jár, ami általában a tárgy értékének 10%-a.

Ingatlanok: 10 éves használat esetén a használó tulajdonjogot szerez.

Tulajdon tárgyát képezheti: minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet: dolog: vagyoni értékű jogok; vagyontárgyak: 1.szerző, feltaláló, cégben lévő tulajdonrész, tulajdonjog szerethető rajta; 2.ingó/szállítható/ és ingatlan/helyhez kötött: földterület, építmény/.

Lehet: forgalomképes és forgalomképtelen: különbség: forgalomképesek tulajdonjoga átruházható, eladható; forgalomképtelen nem eladható: Országház épülete, de részjogokat adhat: bérszerződés /büfé/, használati jog/Országgyűlési Könyvtár/.

Egy tulajdonos esetén kizárólagos tulajdonosról beszélünk. Egyidejűleg több tulajdonos esetén a tárgy közös tulajdonban van. Például: kapcsolat időtartama alatt szerzett vagyontárgyak, ingatlanok – társasház, gazdasági társaságok.

Több tulajdonos esetén a ptk szabályoz: érdekegyeztetés, többség akaratának érvényesülése, a kisebbség érdekeinek betartása alapján!

2 szintű döntéshozatal: 1.tulajdonosok összessége dönt: eladás, megterhelés, értéknövelés, vezető kiválasztása, gazdasági beszámoló a tevékenységről – mérleg,

2.vezető, tagok, tulajdonosok egyenként döntenek.

Döntéshozatali mechanizmus: 1.közgyűlés összehívása, 15 nappal előbb, írásban, felkészülés miatt napirend közlése; 2.közgyűlésnek határozatképesnek kell lennie => legalább a szavazatok 50%-a + 1 szavazat, határozatképtelenségnél a megismételt közgyűlésnél nincs alsó határ, általában egyszerű szótöbbség dönt, de vannak kiemelt kérdések, ahol szigorúbb szabályok vannak. Több tulajdonosnál a tulajdonosi hányad a szerzés arányában áll fenn: szerződésben tisztázni kel!!: 2/3-ad, 1/3-ad vagy ha nincs tisztázva akkor 50 – 50%.

Ha a döntés jogszabálysértő, akkor a kisebbség megtámadhatja. Határideje a bíróság előtt 30 nap.