Ptk. - Szerződések – kötelmi(kötelezettségi jog)

2 részből áll: általános: minden szerződésre érvényes szabályok, majd a szerződéstípusokra vonatkozó speciális szabályok.

A szabályok nagy része diszpozitív, vagyis megengedő, el lehet tőle térni.

Szerződés: olyan két oldalú jognyilatkozat, amelyből a felekre (minimum két felet feltételez) nézve kölcsönösen jogok és kötelezettségek keletkeznek.

Jognyilatkozat: a nyilatkozó visszavonhatatlan kötelezettséget vállal. Vannak egyoldalú jognyilatkozatok is, pl.: végrendelet.

Formái/alakszerűség: szóban, írásban, ráutaló magatartással: erőszakos viselkedés.

Kivételek: kógensek: csak írásban: lakásbérleti szerződések, 2 tanús: kölcsönszerződés; ügyvédi ellenjegyzés: ügyvédnek is alá kell írni – ingatlanszerződések.

Állami nyilvántartásba vevendők: gépjármű adás – vétel, ingatlanügyek.

Azért fontos tudni, hogy a szerződés érvényes legyen és ne ütközzön jogszabályba.

Tartalom: magánszemélyeknél: felek megjelölése (név, cím, leánykori név, születési adatok (hely, idő), anyja neve, igazolványszámok, személyazonosító jel, adószám, bankszámlaszám – a megtalálhatósági védelem miatt).

Cégnél: név, székhely, adószám, nyilvántartási/cégjegyzéki szám, bankszámla szám, cég nevében ki és milyen beosztásban írja alá a szerződést.

Szolgáltatás és ellenszolgáltatás: mennyiség, minőség szerint és teljesítési határidővel.

Dátum, aláírás.

‖

V

Ezek a minimum feltételek!

Teljesítés helye mindig a jogosult címe.

Kötelezett – Jogosult: aki az adott szerződésre jellemző szolgáltatást nyújtja, azt hívjuk kötelezettnek, aki pedig az ellenszolgáltatást nyújtja az a jogosult.

Ez diszpozitív szabály, vagyis el lehet tőle térni.

Fontos: a rárakodó költségek és a kárveszély a teljesítés helyén száll át a jogosultra.

Szerződés módosítása: közös megegyezéssel, az eredeti formával megegyezően.

Teljesítés: szerződésszerűen! A szerződésben meghatározott időpontban, mennyiségben és minőségben kell teljesíteni. Aki nem szerződésszerűen vagy nem teljesít az szerződést szeg.

Kötelezett szerződésszegése és következményei

Késedelme: köteles póthatáridőt vállalni, ha azt sem teljesíti, akkor a másik fél elállhat a szerződéstől és az összes kárait követelheti, nem lehet több az eredeti időpontnál a póthatáridő.

Vannak olyan esetek, ahol az időpont fontos, ezek a fix határidők. Rögzítése ajánlott.

Hibás teljesítés: a jogosult dönti el, a hiba jellegére figyelemmel, hogy mit választ: kijavítást, kicserélést, árleszállítást vagy visszalép az üzlettől.

Meghiúsulás: egyáltalán nem teljesít, az összes kár rá hárítható.

Jogosult szerződésszegése és kötelezettségei

Késedelme: késve fizet => késedelmi kamat.

Meghiúsulás: nem fizet => kártérítés.

Az egyik fél késedelme kizárja a másik fél késedelmét!   

Társasház közös tulajdonba a lakás nem tartozik bele, az magántulajdon, közös tulajdonban a közös terek és a szolgáltatások: energetika, hálózatok vannak.

Jogosult szerződésszegése: hibás teljesítés – mennyiségi hibára vonatkozik, minőségi hiba nincs; meghiúsulás: ugyan azok a következmények, mint a kötelezettnél, vagyis kártérítés.

Kár: minden vagyoni hátrány: dologi kár, dologban bekövetkező kár: vagyontárgy sérülése, elmaradt jövedelem vagy haszon; többletköltségek: kárból felmerülő plusz költség; alapanyag késedelme – hárítás.

Kár szerződés szegéssel vagy azon kívüli okok miatt is létrejöhet.

Ptk. kártérítés felelősség szabálya: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megfizetni, mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el ahogy az az adott esetben általában elvárható.

Jogok súlyosabb károkozás esetén: polgárjogban vétkességi felelősség van, ami szubjektív felelősség. Kár és ok összefüggését a károsult bizonyítja.

Károsult kárenyhítési kötelezettsége: kár megfizetése: kárösszeg egy összegben való kifizetése; nem pénzösszegben kifejezhető kár: megállapított, becsült, átalány összeg; járadék: fizetések között különbség havi fizetése; nem vagyoni kár: hátrányos életvitelváltás, pl.: börtön utáni szabadulás, állami szervezet által okozott kár – kártérítés minden esetben pénzben.

Szerződés megszűnése: egyoldalú nyilatkozat; közös megegyezés: jövőre nézve vagy visszaható hatállyal is megszüntethető. Jövőre nézve csak közös megegyezéssel, visszahatóval, akkor ha a felek felbontják. Egyik fél jövőre nézve felmondással, visszahatóval egyoldalú elállással szüntethet.

Következmények: felmondás: oda – vissza, közös megegyezés: oda – vissza, viszont az iratokat érvényesíteni kell.

Szerződés érvénytelensége – szabályai kógens szabályok, ptk. majdnem mindent a felekre bíz.

2 típus: semmisség: a jogszabályba ütköző semmis, ez vonatkozhat formára és tartalom is. Határidő nélkül bárki hivatkozhat rá; megtámadhatóság: bírósági eljárás során érvénytelenítik, hivatalos megtámadás után. Okok: tévedés: kölcsönösnek kell lennie, lényeges körülményekre kell hivatkozni; megtévesztés: átverés az egyik fél részéről; kényszer, fenyegetés; szolgáltatás – ellenszolgáltatás aránytalansága.

Az okot bizonyítani kell!

A megtámadásnak 1 éves határideje van. Oka: meglét, forgalom biztonsága: teljesítés, szerződési akarat nem önálló.

Érvénytelenség következménye: a szerződés visszaható hatállyal szűnik meg, vagyis olyan mintha meg se kötötték volna a szerződést.

Határidők: megtámadásnál 1 év.

Minden jogág 2 szempontból használ határidőket: bizonyos időn túl nem lehet követelést érvényesíteni, teljesítési határidők.

Naptári naponként kell számolni!

A kézhezvételt követő első nap az első, határideje úgy jár le, hogy az utolsó napon még érvényesíthető.

Elévülési idő, jogvesztő határidő: bizonyos időn túl nem lehet igényt érvényesíteni: elévült követelést állami kényszerrel nem lehet érvényesíteni: bíróság nem fog megítélni elévült követelést: ptk – ban 5 év; jogvesztő határidő: érvénytelen követelés teljesítésére az 1 éves határidő jogvesztő. Elévülés nem érvényesíthető, jogvesztő megszűnik. Elévülést lehet bírósági úton kívül is érvényesíteni.

Elévülést megszakító cselekmények: írásbeli felszólítás, tartozás elismerése, részletfizetés. Jelentősége, hogy a megszakító pillanattól az 5 év újraindul.

Mellékkötelezettségek: jogszabály által előírtak vagy szerződésben vállalt olyan további kötelezettségek, amelyek célja a teljesítés elősegítése.

Kezesség: kezes arra vállal kötelezettséget, hogy fizetni fog az adós helyett. Egyetemleges adósok önállóan a teljes adósságért felelnek.

Zálogjog: jogosult a vagyontárgyból elégítheti ki követelését, amennyiben az adós nem fizet. Kézizálog: zálogtárgyat a jogosult birtokába adják, ingókra alapított zálogjog; jelzálog: nem került a jogosult birtokába, adósnál marad, ingatlanra alapítva – jelzik az ingatlannyilvántartásban és amíg fennáll nem eladható. Tartozáskiegyenlítésnél megszűnik, ha nem teljesül akkor a vagyontárgy értékesítésével egyenlíti ki. Tartozás mértéke mindig kisebb, mint a zálogtárgy értéke.

Foglaló: szerződés biztosítékául adott pénzösszeg, általában nagy értékű ingatlan adás – vétel esetén, amelyet a vevő ad az eladónak, általában a vételár 5 – 10% - a, szerződés későbbi teljesítésére kötött biztosíték, ha nem teljesül elveszítik, ha a vevő nem teljesíti a dupláját fizeti. Nem vétkességi, hanem objektív felelősség van. Leírva ki kell jelenteni a mértékét. Előleg visszajár, ha a szerződés nem jön létre.

Kaukció: bérleti szerződésben vállalt fizetési kötelezettséget biztosító pénzösszeg. Szerződés megszűnésnél a teljes összeg visszafizetendő, ha a bérlő kárt okoz a bérleményben akkor nem fizetik vissza, mert ebből javítják a kárt. 1 – 6 havi bérleti díj, a bérlet időtartama alatt a bérbeadónál van, kártalanítás, bérlet megszűnésekor visszajár!

Jótállás/Garancia/Szavatosság: kereskedelemben jelenik meg, az eladó jótáll azért, hogy a termék a szerződésben megjelölt minőségű. Objektív felelősség, eladó csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok, visz major ok vagy a károsult okozta. Általában 1 év, építőiparban 10 év, jogszabályi szabályozás van rá. Önként további idő vállalható.

Kötbér: üzleti, gazdasági szféra, élet eleme, közszférában is előfordul, kötelezett vállalja, amennyiben szerződést szeg, akkor fizeti, ami egy kártérítési összeg. Nem kell bizonyítani, szerződésileg rögzített, meghaladásánál bizonyított kötelező fizetés. Gazdasági szférában jogszabályilag kötelező biztosítani.

Változás a felek személyében: megkötés és teljesítés között az egyik fél változik. Ha a jogosult változik, azt engedményezésnek, ha a kötelezett, azt tartozásátvállalásnak nevezzük. Engedményezésnél nem kell a kötelezett hozzájárulása, viszont értesíteni kell, tartozásátvállalásnál mindig kell a jogosult hozzájárulása.

Szerződések és speciális szabályok

Adás – vétel: adás – vételi szerződés alapján az eladó átruházza a dolog tulajdonjogát és a dolgot a vevő birtokába adja, a vevő pedig a dolgot birtokba veszi és a vételárat megfizeti, nincs formakényszer, akár szóban is létrejöhet, írásban rögzíteni kell az ingatlan adás – vételt, mert ügyvéddel hitelesíttetni kell és az ingatlannyilvántartásban jelezni kell, 2 része van: térkép; tulajdoni lap: 3 része van: ingatlanra vonatkozó adatok: besorolás: földterület vagy épület, alapterület, fontos adatok: építkezési tilalom, műemlék; tulajdonosok: 1945 – től tulajdonosok felsorolása, több tulajdonosnál tulajdoni hányad megjelölése; ingatlant terhelő jogok: jelzálog, haszon élvezeti jog – nem eladható a jogosult hozzájárulása nélkül, vezeték jog – magasfeszültségi oszlop; helyrajzi szám(hrsz.), utca, házszám – térképtárról.

Tulajdoni lap igénylése: 6000forint – 30 napig érvényes, nem hiteles másolat.

Tulajdoni lapon széljegyzet, ha már folyamatban van az új tulajdoni jogviszony hitelesítése.

Bejegyzés kell a jog hitelesítéséhez!

Az eladó mellékkötelezettségeket vállal

Szavatosság: tulajdoni jog korlátlan – jogszavatosság; a dolog mindazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik amik a szerződésben rögzítve vannak – kellékszavatosság.

Csere: kettős adás – vétel, mindkét fél eladó és vevő.

Ajándékozás: kétoldalú jogügylet, az ajándékozottnak nyilatkozni kell, hogy elfogadja, sokszor előfordul, hogy hátrányos, általában nem lehet visszakövetelni.

Forgalom biztonsága: ne lehessen az ajándékot visszakövetelni, kivételek a megajándékozott érdemtelenné válik, megajándékozó életkörülményeiben olyan változás következik be, hogy a létfenntartáshoz szüksége van az ajándékozott tárgyra.

Bérlet: bérleti szerződés alapján a bérbeadó időlegesen átengedi a dolog birtok és használati jogát, a bérlő pedig bérleti díjat fizet, ingó és ingatlanbérlet: írásba kell foglalni a szerződést, fő kötelezettségek: birtokba kell adni, biztosítani kell a zavartalan használatot, a bérlőt megilleti a birtokvédelem, még a tulajdonossal szemben is. Bérlő: rendeltetésszerűen kell használni a bérleményt, arra a célra amire kivette, olyan módon, hogy ne károsodjon, bérleti díjat és egyéb kötelezettségeket köteles fizetni: rezsi – közüzemi számlák, közös költség – bérbeadó felé, javítási költség a bérlőt terheli, egyéb hibák a bérbeadót, ha a bérbeadó nem teljesíti, akkor a bérlő teljesítheti és lelakhatja; értéknövelő beruházás – bérbeadó hozzájárulása kell, költségeit a bérbeadó viseli, ha hozzájárul, ha nem, akkor minden marad vagy saját költségen teljesíthető. Bérleti szerződés megszűnése: 2 féle szerződési típus van: határozott, határozatlan idejű: határozatlan: közös megegyezéssel bármikor megszüntethető, egyoldalúan csak rendes felmondással, indoklás nélkül is, felmondási időt a felek határozzák meg, ha nem határozzák meg, akkor 15 nap, felmondási idő alatt a szerződés és teljesítési kötelezettség él; azonnali felmondással: másik fél súlyos szerződésszegése: bérlés zavartalansága nincs biztosítva, károkozás, 2 napon belül közölni kell. Határozott idejű: közös megegyezéssel bármikor, súlyos szerződésszegés esetén azonnali hatállyal, de rendes felmondással nem szüntethető meg.

Teendők megszűnéskor: minden bérórát, mérőórát le kell olvasni, alá kell írni, vezetékes telefont ne hagyjuk ott, visszaadás kivett állapotban.

Vállalkozási szerződés: vállalkozási szerződés alapján a vállalkozás valamilyen eredmény létrehozására köteles, a megrendelő pedig a vállalkozási díjat fizet.

Jellemzői: eredményköteles, megrendelő utasításait végre kell hajtani, viszont a vállalkozó ért a szakmához (megrendelő utasítása általában szakszerűtlen), ha élet vagy baleset veszélyes akkor a vállalkozó köteles megtagadni, ha költséges, de megvalósítható, akkor is figyelmeztetni kell, ha fenntartja igényét, akkor meg kell valósítani.

Megbízás: megbízási szerződés alapján a megbízott valamilyen ügyet intéz a megbízó javára, nem eredményköteles, hanem a legjobb tudás szerint kell végrehajtani, többféle lehet: ingyenes, pontosan le kell írni, hogy mire terjed ki. Célszerű írásba foglalni, van amikor kötelező, például: hatóság, bíróság előtt, üzleti tárgyalás – meghatalmazás: megbízó, megbízott, két tanú, ügyvédnek nem kell aláírni, csak a tanúknak, speciális meghatalmazás kell a postán.

Lízing: 1929 – 1936 – os világgazdasági válság; oka: 1918. I. Világháború vége=> hadiipar feleslegessé válása, katonák hazamenetele=> munkanélküliség=> fogyasztás visszaesése=> termelés, kereskedelem csökkenése; bankok=> hitelek=> visszafizetések hiánya miatt cégek áron aluli eladása=> összeomlik a Nemzeti Tőzsde=> Roosevelt, bankreform

Lízing szerződés alapján a lízingbe adó megvásárolja a lízing tárgyat és azt meghatározott időre a lízingbe vevő használatába adja, aki a futamidő alatt lízingdíjat fizet, a futamidő lejártakor a lízingtárgy a lízingbe vevő tulajdonába kerül, ha a lízingbe vevő nem tudja fizetni a díjat, akkor a teljes díjat ki kell fizetnie és vissza kell adnia tárgyat.

Bankügyletek: 4 alapvető csoport: számlavezetési szerződések: bank azt vállalja, hogy a számlatulajdonos számláját vezeti, arra befizetéseket fogad el és arról kifizetéseket biztosít; fizetési módok: készpénz, csekk: tartalom alapján a bemutató vagy a megbízott részére az adatok alapján a számláról kifizetést teljesít, értékpapír, váltó: továbbadható, átutalási megbízás: adós utasítja a bankját, hogy a hitelező bankszámlájára bizonyos összeget utaljon át vagy papír alapú formanyomtatvány vagy elektronikus út=> tartozott kezdeményezte a fizetést.

Inkasszó, beszedési megbízás: hitelező indítja, hitelező megbízza az adós bankját, hogy az adós számlájáról a részére fizessen, csak az jogosult, aki jogot szerzett, igazolni kell szerződés vagy törvény alapján – APEH. Fajtái: azonnali: bank a tulajdonost megkerülve és határidős: tulajdonost értesítve, 5 napja van tiltakozni, ha nem jogos a kérés, akkreditív: hitelező felhívására az adós helyett egy bank fizet.

Banki ügyletek: hitel: kölcsön nyújtás kamatra, leggyakrabban mellé kötelezettség is van: jelzálog vagy kezesség. A hitelt meghatározott célra adja a bank, kivétel a személyi kölcsön, ahol az összeg szabadon felhasználható.

Betét: bank megőrzésre befogad pénzt, kamat

Letét: széf, megőrzésért fizet

Biztosítási szerződések: a biztosító vállalja, hogy valamilyen esemény bekövetkeztekor vagy valamilyen időtartam lejártakor a biztosítási összeget kifizeti a kedvezményezettnek, biztosított díjat fizet. Fajtái: élet és egészség, vagyon: általában ingatlanokra köttetnek, felelősség: tevékenységgel okozott kár: gépjármű, orvos, jogász, építészmérnök, stb.

Sportszerződések: három kör: 1.) anyagi feltételek: adás-vétel, bérlet; 2.) reklámszerződések: fontos a reklámszabályok betartása: személyiségi jogot nem sérthet, közízlést, vannak kizárólagos időszakos reklámozók, szponzori: általában valamilyen cég folyamatosan támogat egy sportszervezetet; 3.) sportolókkal kötött szerződések: lényegileg vállalkozási szerződések, sportág és sportoló függő, tartalma: mit vállal=teljesítmény-megjelenések, gyakorlati teljesítmények, gyakoriság és ellenőrzések, életmód-következmények: honoráriumi levonás, pénzbírság, szerződés bontás.

Sportolók: díjak: garantált, teljesítmény, teljesítményhez szükséges feltételek biztosítása a szervezettől, vizsgálatok elvégzése, eredmények közlése.

Sportegyesületek között: kölcsönzési: adó szervezet keretében marad, pénzt kap, megfelelő kártérítés.

Tanulmányi szerződések: sportegyesület anyagi támogatást nyújt a tanulmányok folytatásához, cserébe a játékos részt vesz a nevelési programban, majd játszik, később jóváhagyással szerződik. Megfelelő biztosíték fontos.

Szervezetek: jogi, nem jogi személyek, két csoport cél szerint: profit szerzés, egyéb, nonprofit, fő tevékenység: gazdasági-gazdálkodó szervezetek, egyéb. Általában fedik egymást -adóked- vezmények -, gazdasági-profit szerzés, egyéb-egyéb.

Nonprofit szervezetek: összes államigazgatási szerv, állam is; alapítványok: szabályai a Ptk-ban, alapítványt közérdekű célra bárki létrehozhat – jog képes, akár egy személy is -, általános felfogás szerint társadalmi érdek egy személy gyógykezelése is. Általában közösségi tulajdon szabályai érvényesülnek: alapító okirat: alapító, tulajdonos, tag aláírja, nyilvántartás megyei bíróság, döntéshozatal: többszintű: legfontosabb tulajdonos vagy tulajdonosok közgyűlése, más kérdések vezető. Alapítványi nonprofit szervezet a saját célja megvalósításán dolgozik. Céljáért kisegítő jelleggel gazdasági tevékenységet végezhet, nyereség nem vehető ki, kétszintű döntéshozatal: tulajdonosok vagy kuratórium.

Alapítvány megszűnése: ha elérte célját, meghiúsul a célja, jogellenes működése miatt a bíróság megszünteti, ha a tulajdonosok így döntenek, vagyonát a bíróság más hasonló alapítványnak adja, oka nem nyereség orientált.

Egyesület: legalább tíz személy, közösségi célra: sport, lakókörnyezet tisztán tartása, kulturális cél, alapító okirat, bírósági nyilvántartás, vagyona a tagok tagdíjából áll, döntéshozatal: közgyűlés, megszűnés jogellenes működés: Magyar Gárda.

Politikai pártok, szakszervezetek, egyházak, gazdálkodó szervezetek: szempontok: pénz, tőkeigény, anyagi felelősség, egyedüli tulajdon vagy társas vállalkozás. Alapvetően három csoport: egyéni vállalkozó: nem szervezet, hanem magánszemély, kisvállalkozó, csak természetes személy lehet, nyereségtermelő gazdasági tevékenységet végez, bármilyen gazdasági tevékenységet végezhet: kivéve: bank, biztosítás: csak rt., vannak engedélyhez kötöttek: gyógyszer, fegyver, vannak képesítéshez kötöttek: orvos, bolti eladó. Tulajdonos munkát végez, alkalmazott lehet, vállalat tartozásaiért korlátlanul teljes vagyonával felel, nyilvántartásba vétel az okmányirodában – vállalkozói igazolvány. Megszűnés, ha visszaadja az igazolványát vállalkozás szüneteltethető, külön törvény.

Gazdasági társaságok: szabályok társasági törvény, mögötte Ptk., bárki bármilyen gt-t alapíthat, típus szabadság nincs, kkt., bt., kft., rt., egyesülés: kkt.,bt. - nem jogi személy, kkt. legalább 2 személy, közös gazdasági tevékenység, ahol a tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges. Külön-külön teljes adósságért felelnek, bármelyik tag képviselheti, tagság felmondható, ha a tagok száma 2 alatt van, és ha 30 nap alatt nincs új tag: megszűnés. Bt.: legalább két személy, úgy, hogy egy tag korlátlan felelősségű beltag, kültag felelőssége korlátolt felelősség, szabályok kkt., nem jogi személy, képviselet: beltag, felmondható, mint a kkt., létrejövetel: társasági szerződés, megszűnés automatikus, ha legalább egy beltag és egy kültag nem marad, 30 napon belül nem pótolják.

Kft.: gazdasági tevékenység folytatására, meghatározott és állandó törzstőkével lehet alapítani és a tagok felelőssége a társaság tartozásaiért a törzsbetétekre terjed ki. A törzstőke nem lehet kevesebb mint hárommillió Ft. Egy személy is alapíthat, oka: korlátozott a felelősség. A tagok meghatározott összegű törzsbetétekkel vesznek részt, ezt üzletrésznek hívják, ami forgalomképes vagyoni jog, adható – vehető, színtiszta vállalkozási forma, tulajdonosok nem feltétlenül dolgoznak a cégben, csak a pénzük dolgozik – nyereségrészesedés, piaci érték megteremtése, döntéshozatal kétszintű, taggyűlés, ügyvezető, tényleges vagyon a tényleges tőke, változó, tényleges vagyon harminc napon keresztül a jegyzett tőke alá csökken, akkor a tagok döntése alapján vagy pótbefizetést teljesítenek vagy átalakítják a céget kkt-nek, ahol a tagok teljes vagyonukkal felelnek a cég tartozásaiért, könyvvizsgáló: cégtől teljesen független személy vagy szervezet, aki a cég pénzügyi- számviteli tevékenységét ellenőrzi, felügyelőbizottság: minimum három tag, tulajdonosok érdekében működtetik, általában ellenőrizheti a cég működését, mérleget jóvá kell hagynia, összeghatárhoz kötött.

Rt.: előre meghatározott értékű részvényekből álló alaptőkével jön létre, ahol a tag, részvényes felelőssége a részvény befizetésére terjed ki, a minimum alaptőke húszmillió, két fajta: zárt ás nyílt: különbségek: alapítás, részvényforgalom: zárt: bárki, nyílt: csak a tőzsdén alapítható, vétel -eladás tőzsdén, teljes nyilvánosság, részvény vagyoni értékű jog. Szintjei: közgyűlés, három tagú igazgatóság.

Társaságok megszűnése: jogutód nélkül vagy jogutódlással, jogutód nélküli megszűnés után senki nem érvényesítheti a jogait, ha van jogutód, hitelező védelme. Jogutódlásos összeolvadás, szétválás, átalakulás másik cégformába. Végelszámolás: felszámoló: amit lehet pénzzé kell tenni, amit lehet ki kell fizetni, igényt harminc napon belül be kell jelenteni, szigorú sorrendben lehet csak kifizetni: legelőször munkabérek és azok járulékai, ezek után egyebek, összes kifizetés után megszűnik, törlés, fantom cégeket, amik nem működnek cégbíróság törli.

Cégbíróság: gazdálkodó szervezetek nyilvántartása, cégek cégjegyzékbe való bejegyzéssel jönnek létre és törléssel szűnnek meg.

Csődeljárás: átmeneti pénzzavarok kezelése, cég fizetési haladékot kér a tartozásaira, ha készít egy fizetési tervet és ahhoz az összes hitelező hozzájárul, akkor a cég kilencven napra mentesül a fizetések alól, ezt a bíróság engedélyezi, veszélye, ha valamelyik hitelező nem járul hozzá vagy nem fizet, akkor automatikus felszámolás.