Nevelés tudománya: ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozza.

Pedagógia: szélesebb körű, komplex fogalom, elmélet és gyakorlat: nevel – oktat – képez, elmélet a gyakorlattal nem lehet ellentétes.

Pedagógia tárgya: alakítás, fejlesztés, értékközvetítés.

Tudományos kritériuma: egzakt tudomány és ellenőrizhető.

Jellemzői: konstruktivitás, stratégia kitűzése, érvényesség, hol? mikor? hogyan? milyen eredmény?

Felosztás: általános, nevelés elmélete, didaktika, módszertan, neveléstörténet, összehasonlítás, gyógypedagógia, iskolai szervezettan, életpedagógia, nevelési színterek.

Tudományok közötti kapcsolat: természettudomány, társadalomtudomány, segédtudományok, határtudományok, interdiszciplináris: filozófia, biológia, pszichológia, szociológia, matematika, közgazdaságtan, kibernetika.

Nevelés fogalma, jegyei, kialakulása: fogalma: fejlődésbe való beleavatkozás, latin educatio, alacsonyabb szintről magasabb szintre juttatás;

Őskor: hagyományőrzés, asszimiláció, tapasztalatok, életszabályok, életben maradás

Ókor: elméletet, gyakorlatot a tárdalom határozza meg, görögök – erkölcsösség, Spárta – katonaság, kis kortól kolóniákban nevelik a gyerekeket.

Középkor: erkölcsösség, vallás, humanista nevelés, világi műveltség – homo universalis, állami befolyás

Comenius – 18. század első kimunkált pedagógiai rendszer, oktatás a fő cél, tanítást nem motiválták, gyerek aktivitása háttérbe szorul, passzív rendszer, pedagógus szerepe: számonkérés, tekintély megteremtése, megtartása

Herbart – 19. század lélektani alapozású pedagógiai rendszer, nevelés mindenható erkölcsösség, nevelés, oktatás, kultúra értékei

Weszely Ödön – poroszos rendszer, Comeniusi alapok, szándékos, tudatos tervezés

Finánczy Ernő – személyiségre való hatás, tudatosság, szabadság

20.század – társadalom, gazdaság, tudomány, kultúra változása

Bábosik István – normatív: tekintély, pedagógus információ közvetítő, értékrelativista: interaktív, gyakorlati oktatás, társadalmi célirányosság fontos

Nevelés fogalma, tartalmi jegyei: gyermek passzív, elszenvedő, tervezett, irányított,

Fejlesztés hatásai: spontán: fejlesztő, tervezett: keret és kötelező tanterv, gyermek fejlesztése: képességek, értékrendszer, személyiség.

Cél: fejlődés, fejlesztés, hatás, tervezés, irányítás, tevékenység, tevékenykedtetés.

Nevelés: emberre hatás, nemzeti jellegű és két irányú, vagyis bipoláris rendszerű.

Nevelés szükségessége: Ókor – Platón, Arisztotelész; kereszténység – Rotterdami Erasmus, Décarte, John Locke – Tabula Rasa; 19.század – biológiai kutatások hatásai, öröklés – Schopenauer, Lombrosso

3 nagy csoport: 1.biogenetikus elméletek – öröklés

2.szociáldeterminizmus – környezet

3.konvergencia – az első kettő együttes hatása – Allport

Konvergencia + nevelés: öröklés: genotikus, tenotikus minták, szociokultúrális elemek,

környezet: mikró, makró, 3 dimenzió: 1.ahol él, 2.település, 3.terület közvetett és közvetlen kultúrája.

nevelés + pedagógia: általános és speciális képességek – tehetség, kölcsönhatása.

Nevelhetőség: 4 fontos összetevő: 1.mit tud, hol tart a fejlődésben

2.hogyan, milyen mértékben tud változtatni a nevelés a kiinduló állapoton.

3.milyen távlati lehetőségek vannak

4.szociális beágyazottsági szint

Zavaró tényezők: kapcsolatok, családi viszonyok, fizikai zavarok.

Érték, eszmény, cél, feladat a nevelésben: cél és célkitűzés funkciója: cél: várható előrehozott eredmények képzete, nevelésben átadandó dolgok értékrendszer, emberképek.

Nevelési célok változása: eszme, elmék: cselekvést irányító meggyőződés, eszmény, eszménykép = minták, példaképek, ösztönző szerep, viszonyítási alap.

Nevelési cél mindig legitim, ellenőrizhető, megvalósítható, kritériumokkal behatárolt.

Értékek, normák – formális, informális, egyetemes, viszonyítási alapok, értékegységek, érték: objektív, szubjektív; életmód: szükségletek: primer = ösztönös, szekunder = elsajátított siker, tercier = kulturális célok.

Nevelés feladatrendszere: szocializálás, korrekció.

Sportpedagógia meghatározása, tárgya: pedagógia egyik alkalmazott részterülete, egy olyan tudomány, amelyet konkrét sportköri, egyesületi szükségletek alakítottak ki. Pedagógia elméleti oldaláról megközelítve a sportpedagógia a sporttevékenység gyakorlatából adódó pedagógiai ismeretek rendszerét alkotja. Ide tartoznak a személyiségtulajdonságok, a fejlesztő eljárások, amelyek a sporttevékenységet lehetővé teszik. Sporttevékenység során fejlődnek és fejlődni fognak. Gyakorlati oldalról olyan ismereteket foglal magában, amelyek fontosak a sportfolyamatok társadalmi kapcsolatainak elrendezése szempontjából. Rokon a testneveléssel, de eltér attól. Feladata a testi nevelés részfeladatainak a fejlesztése, tantervben előírt feladatokat kell megvalósítani. Sportpedagógia a szabadidős sporttal is kapcsolatban van, rokon, de eltér. Szabadidős sportban saját igényeinek, képességeinek megfelelően választ az alany. Egészségmegőrzés a cél. Versenysport célja rendszeres edzéssel bizonyos sportágra specializálódva a saját és mások által elért sporteredményeket túlszárnyalása.

Tárgya: a sporttevékenységben résztvevők vezetésem oktatása, képzése, valamint ezek módszerének, eszközeinek és szervezeti kereteinek kutatása, vizsgálata és a pedagógia törvényszerűségeinek feltárása.

Társtudományai: közvetlen: pszichológia, szociológia, sportanatómia, sportlélektan, sportegészségtan; közvetett: filozófia, sportetika, esztétika.

Módszerei: törvényszerűségeket tár fel, sportpedagógiai megfigyelés: természetes közegében figyeljük meg, sportolás közben, maradjunk kívül, ne jöjjön rá az alany, hogy figyeljük, akkor pontos, ha konkrét célja van, folyamatos és rendszeres legyen, objektív kell, hogy legyen, naplóban rögzíteni kell az adatokat – írásban, diktafonnal, fényképpel vagy videóval. A jegyzőkönyvben vagy naplóban a megnyilvánulásokat is le kell írni. Alkalmazható egy személyre vagy csoportra is, de specializálható és sokrétű.

Irányított beszélgetés: tervezett és szervezett, igazodni kell az egyéniséghez, korhoz, személyiséghez, lehet egyéni és csoportos. Vizsgálható: lelki állapot, tudás, érdeklődési kör, gondolkodásmód, baráti kör, családi helyzet. Négyszemközt spontánabb, bizalmibb helyzet alakul ki. Fontos az eredményesség vizsgálata. Közvetlen kapcsolat és helyes kérdésmegválasztás kell. Indirekt és direkt kérdéseket váltogatni kell. Az eldöntendő és szuggesszív kérdések kerülése. Fontos, hogy ne mi beszéljünk!!, csak irányítsunk. Vezető személyisége fontos a légkör miatt. Jegyzőkönyvben reakciók és fontos biztosítani, hogy az információkkal nem élsz vissza.

Kérdőíves módszer: gyors, nagy tömegre alkalmazható, kevésbé személyes, szerkesztett, előre átgondolt, nyitott – ö fejezi be, zárt – igen – nem kérdések.

Elvek/alapok: életkor, összetétel, tudatosság, tervszerűség, folyamatosság, fokozatosság, rendszeresség, elmélet, gyakorlat helyes aránya, tudományosság, pozitivitás, kitartás.

Stuller Gyula: A pedagógia és sportpedagógia alapjai – tanácsos jegyzet, de nem kötelező!

Konfliktushelyzetek és stresszhatások

Sportolói szerepkör: sportágak értéke, társadalmi elismertsége, ellentmondásosság jó vezetéssel és szakosztályi élettel semlegesíthető, nem okoz belső konfliktust.

Mikroklíma alatt a sportolók közötti kapcsolatot értjük.

Konfliktus források: élsportolók: extrovertáltak, szociábilisek = nyitottak, agresszívebbek, erősebbek, sikerorientáltak, jobban tűrik a testi fájdalmat, versengőek, erős az érvényesülési vágy, sikermotiváció, energetizáltság.

Siker és kudarcközponti kérdés az életükben.

Objektív(érték), szubjektív(élmény) értékelés nagyon fontos.

Siker és kudarc az egyéni reális elvárás nagyságától és az önismeret mértékétől függ.

Fontos az igény és teljesítményi szint, mert motivációs erővel bírhat.

Állandó a magasabb idegfeszültség, idegi megterhelés=>fontos kérdés, hogy káros lehet-e?

Stressz és tét motiválhat, de hátráltathat is.

A stressz lehet védekező mechanizmus is.

Hiba, ha a túlfeszítésnél a teljes kimerülés jön.

A felfokozottság a teljesítmény javulásához vezethet.

Félelem: terhelő helyzetektől, nehezebb helyzetektől való félelem gyakorlással és sikerélménnyel csökken, a stresszhelyzet a csoportoknál, csapatsportoknál hátráltat, a helyzet közös megoldása segíthet.

Siker:megkövetelt teljesítmény elérése, önértékelés növekedése, csoporthierarchiában elfoglalt pozíció meghatározásában segít.

Rubinstein: A nehéz munkával szerzett siker, szárnyakat ad!

Pedagógiai eszközök szerepe fontos. Segít a nagyobb teljesítmény elérésében, helyzetstabilitást ad, megteremti a személyiségi egyensúlyt, kibontakoztatja a képességeket és felkelti az igényt a sport iránt.

Befolyásoló tényezői: a sportoló és edző személyisége, az aktivitás, érdeklődés mértéke, az érzelmi maradandó élmények, a pozitív érzelmi beállítódás, vesztes számára a kudarc megélése, a serdülőkre érzékenyen hat az eredménytelenség, az átmeneti kudarcok túlzása, többszöri ismétlése bizonytalanságot, kétkedést vált ki, kudarc kihatással van a magatartásra, viselkedésre, felnőtteknél csökken a teljesítmény, serdülőknél személyiségi zavarok léphetnek fel, az edző személyisége fontos a légkör miatt, sporthoz való pozitív viszony megteremtése.

Lekezelés: siker: öröm bármilyen módon történő kifejezése: ugrálás, ujjongás, kiabálás, stb;

                     kudarc: agresszivitás, befelé fordulás.

Sportolónak meg kell találnia a számára megfelelő formát, fontos az edző szerepe, hogy megtanítsa hogyan kezelje a sikert és kudarcot a sportoló.       

Pedagógiai értékelés fontos a kudarc kezelésében!

Sportágválasztás: sportolás a gyerekkorban – benyomások, szülő választ, serdülőkor – együttes döntés, felnőttkor – versenysport, erőnlét.

Testi alkat: testalkat, temperamentum.

Személyiség: önbizalom nagyobb, figyelem összpontosítás javul, céltudatosság, probléma felismerése, éberség, pszichés felkészültség.

Sportágválasztó Nap: 2007, sport népszerűsítése, helyes sportágválasztás, mozgáshiány csökkentése, 0 – 100 éves korig, sportolók számának növelése, egészségügyi helyzet javítása, 35% - nak nincs lehetősége, 25% nem akar sportolni, sportolóknak jobb az egészségügyi állapota, szociális helyzete, cél: tehetségkutatás, olimpikonok, élsportolók jelenléte.

Játék: örömet okoz, független tevékenység, fejleszt, szociológia, pedagógiai, pszichológia fontos eleme, pedagógiában nagy felkészültséget igényel, figyelni kell: kor, célcsoport, hol, hangulat.

Csapatépítés: norming – normázás – ismerkedés, forming – formázás – hierarchia, storming – viharzás – konfliktusok, working – működés – együttműködés. Ismétlődő folyamat.

Tanuláselméletek

Köznap: elsajátítás valamennyi formája, eredménye ismeret, tudás, képesség, mellyel azelőtt nem rendelkezett.

Pedagógia: oktatási folyamat, jártasságok, képességek, kézségek.

Pszichológiai fejlődés.

Fajtái: mozgásos, szenzoros, verbális, szándékos, nem szándékos.

Kiváltó hatás: tárgyi, nem szociális, társas, szociális elméletek: korai bevésődés, habituáció, kapcsolatképzés, generalizáció, operáns, verbális kondícionálás – Pavlov, komplex – Köhler, Tolman, szociális – Bandura.

Alapfogalmak: társítás, megerősítés, kioltás, gátlás, spontán felújulás, másodlagos kondicionálás, generalizáció, diszkrimináció.

Módjai: utánzás, modellkövetés, azonosulás, belsővé tétel.

Módszertan:

Oktatás: sportág, színvonal, életkor függő, fajtái: szóbeli, szemléltetés, gyakoroltatás.

Nevelés: beszélgetés, példák, követelés, gyakoroltatás, ellenőrzés, buzdítás, büntetés.

Pedagógus szempontok és ideális pedagógus

Társadalmi szerepek, státuszok, szereptípusok, elvárások, szankciók, edzői/tanári szerep, elvárások, személyiségek, tanárparadoxon, szerepkonfliktusok.

Ideális tanár: általános személyiség vonások, speciális pedagógiai képességek, vezetési stílusok.

Motiváció: 2 fajta: belső vagy külső

Edző fő segítője a nagyobb teljesítményhez, sportot az emberek 18 – 19 éves korukig veszik komolyan, ilyenkor azért hagyják abba, mert már nincs érzés a továbblépés lehetőségére.

Jutalmazás: pozitív megerősítés, nem minden esetben, fajtái: erősen irányított, felajánlott, elvárt, megkívánt, konzekvens, nem minden esetben és személyre szabottan kell jutalmazni, viselkedés után közvetlenül vagy kicsit később, iskolai jutalmazások, pénzjutalom, utazás, kitüntetések, túlzásba is mehet, gátolhat is, fontos, hogy egyenrangú legyen.

Büntetés: fontos, hogy intenzív és folyamatos legyen, négyszemközt történjen, ne legyen túl súlyos, gyakori formái: fizikai, verbális, iskolai szabálysértések: szóbeli, írásbeli, tettlegesség, igazgatói, fegyelmi, súlyosabb esetben elbocsátás, ne essünk túlzásba.

Csoport: szerepek: formális és informális vezető, szakértő, megmondó, feszültségoldó, legszebb, sztár – helyzet, peremre kerülés, bűnbak képzés, attitűdök: építők – rombolók, vezetők,

Jelenségek: légkör, kohézió, adhézió – csoporthoz tartozás élménye, vezetés módja, csoport normák: íratlan szabályok, melyek fejlett csoportoknál jelennek meg, a csoportmorált mutatja meg, csoport érték, hatékonyság, közvélemény,

Kommunikációs típusok: kör, Y, lánc, hálózat, kerek, csillag,

Csoport fejlődés: forming, storming, norming, performing.