Pszichológia

Figyelem lépései: aktív keresés: pl.: hangra figyelés; szelektív figyelem: zavaró tényezőket kizárjuk, ami nem érdekel kizárjuk, keresett információt hatékonyabban dolgozzuk fel, mint a keresetlen információt; megosztott figyelem: csak akkor működik a tevékenység, ha begyakorolt, nem tudatos, spontán figyelem: váratlan, újszerű ingerek keltik fel.

Figyelemzavar: figyelem terjedelme, mélysége nem megfelelő, koncentrálási nehézségek lépnek fel, erősen függ az emberek lelki állapotától.

Arousal – elmélet: általános éberségi, izgalmi szint, agyi aktiváció, a teljesítmény a normál éberségi szinten a legjobb. Az Arousal – görbe csúcspontja 10 órára tehető, de eltolódhat.

Személyiség típusok: extrovertált: keresi a sikert, izgalmakat, impulzív, spontán, versengő, könnyen elveszíti az önuralmát, optimista; introvertált: visszahúzódó, tartózkodó, nem szereti a spontán helyzeteket, ingereket, nem rugalmas, komoly, megbízható, pesszimista.

Sport szempontjából: sikerorientált: sikereket szeretne elérni, reális célokat tűz ki, folyamatosan emeli a tétet, negatívan hat rá a kudarc; kudarckerülő: teljesítménynél alacsonyabb célokat tűz ki, hajlamos a kockáztatásra.

Stressz: a szervezet nem specifikus válasza valamilyen igénybevételre, manapság az élet része. 2 -féle felfogás alakult ki: le lehet és kell küzdeni, meg kell ismerni. Erősen függ a személyiségtípustól. A stresszválasz lehet megküzdés vagy menekülés.

Tanulás

Változás a viselkedésben, a megszerzett tapasztalatokban, valamint új ismeretek és tapasztalatok beépülése. Használja a hosszú és rövid távú memóriát is. Az információ először a rövid távúban tárolódik el, az alvás segít, hogy a hosszú távúba bekerüljön.

Tapasztalatszerzés: kipróbálás, megfigyelés, gyakorlás és ismétlés.

Klasszikus kondicionálás: annak megtanulása, hogy az egyik esemény előre jelzi a másikat, pl.: Pavlov – kísérlete.

Operáns kondicionálás: azt a viselkedést tanulja meg az élőlény, amit a környezet megjutalmaz, illetve amivel elkerülheti a büntetést. Thorndike – megerősítés lehet: pozitív vagy negatív => jutalom vagy kellemetlen inger megszüntetése; elsődleges vagy másodlagos: étel, másodlagos a pénz; folyamatos vagy részleges: vagy mindent értékelek vagy csak néha értékelek.

Megfigyeléses tanulás: utánzás.

Komplex tanulás: gondolkodás, tudatos és akaratlagos, pl.: verstanulás.

Tanulási törvények

1. Motivációs törvény: könnyű és gyors tanulás, akkor tanulunk szívesen, ha motiváltak vagyunk.

2. Ismétlés, felejtés törvénye: minden feltételes reflex kialszik, ha megerősítés nélkül marad.

3. Funkció törvénye: ami számunkra nem fontos, azt elfelejtjük.

4. Transzfer törvénye: nincs elszigetelt tanulás, az újonnan megtanult dolgokra hatnak a régiek.

Gondolkodás

Dolgok, események mentális reprezentációja, belső megjelenítése.

Problémamegoldás: ismert a cél, de nem tudjuk a hozzá vezető utat.

Beállítódás befolyásolja: attitűdjeink vannak, korábbi tapasztalatok befolyásolnak, amik változtathatóak, fontos a kiismerés.

Szempontváltás: a probléma újrafogalmazásával más szempontból közelítünk a megoldáshoz.

Kreativitás: sem a cél, sem az út nem ismert, pl.: lakberendezés.

Mások megismerése: pszichológia, énkép és mások kapcsolata, társas viselkedés megértésének feltétele. Másik személyről pontos képet alakítunk ki.

Sztereotípia: emberek egy csoportjára vonatkozó ismeretek összessége, melyek önbeteljesítőek és önfenntartóak.

Egyén és közösség

Szocializáció: alapvető dolog, hogy az ember társadalmi lény, társas környezetre van szüksége, szüksége van társas kapcsolatokra. A környezetnek vannak bizonyos szabályai, a szocializáció alatt ezeket sajátítjuk el. Külső és belső tényezők határozzák meg: belső: genetikai, öröklött: a temperamentum, hangulat, intelligencia, érzékenység, aktivitás; külső: környezet a belsőkkel együtt határozzák meg a szocializációt, öröklött tényezők befolyásolása önfegyelemmel is.

Szocializáció, mint tanulási folyamat a megszületéstől a halálig tart. A folyamatban a társadalom normáit, szokásait és az együtt élés szabályait sajátítjuk el. Az ember folyamatosan változik. 1.család, 2.iskola, 3.munkahely.

Szociális tanulás formái

Utánzás: a motiváció ebben az esetben a büntetés elkerülése, szeretet, vonzódás, irigység, tanulás külső hatásra.

Azonosulás: egy adott modellhez való kötödés, részben tudatos, de még külső hatás alapján.

Internalizálás: saját belső értékek, saját magunknak akarunk megfelelni.

Szocializáció két alapfogalma

Státusz: társadalomban meghatározott hely, rang; Szerep: státusznak való megfelelés.

Szerepek: adottak: férfi – nő; kivívott: ezekért tenni kell: főnök, vezető, szakértői; spontán szerepek: alkalomhoz kötődőek: tárgyalás, katasztrófavédelmi vezető. Ember egyszerre több szerepet tölt be, felléphetnek szerepkonfliktusok is, melyeket fel kell oldani, mert hosszú távon stresszhelyzetet okozhatnak.

Facilitáció: mások jelenlétében a teljesítmény fokozódik: egyszerű, begyakorolt feladatoknál fokozódik, nehezebb, nem begyakoroltaknál a fokozódás eredményt ront. Lényege, hogy mások jelenléte versengésre késztet vagy az értékeléstől, véleménytől félünk.

Konformitás: alkalmazkodás a többséghez, a csoport normáihoz, szabályaihoz, értékeihez való igazodás. Alacsony önértékelésű személyeknél erősebb a konformitás mértéke, erősebb a csoport fennmaradásában érintett személyeknél.

Csoport fejlődési szakaszok: megismerkedés => viharzóna => igazodás => működés, ami a hatékony teljesítés időszaka.

Szociometria – szociogramm: kölcsönös kapcsolatok ábrázolására szolgál, a csoport szerkezetét bemutató hálózat.

Csoportkohézió – összetartó erő: érzelmi többlet, ami élményekből táplálkozik, megvédi a tagokat.

Problémás gyermekekkel való bánásmód

Nem csak a gyenge a kiemelkedő is probléma. Kiemelkedőnél nagyobb az önállóság, teret kell engedni a kreativitásnak, fejleszteni kell az erős oldalát. A tehetség kreativitás – új megoldás és intelligencia – fölismerés, kitartás, szorgalom és alázat összessége. Fontos számukra a személyre szabott feladat.

Gyengébb kicsit ügyetlenebb, személyre szabott feladatok, egyéni haladási tempóval, sokkal több sikerélményt kell neki biztosítani, meglévő képességek erősítése fontos.

Nehezen kezelhető gyerekek a magatartási problémások: egyik csoport az agresszívak – ellenségesek, inkonzekvensek – kötekedők, engedetlenek, regresszívek – visszahúzódók, depresszívek – mindig negatívak. Ez minden eset tünet, mindig van oka!

Prevenció – megelőzés és korrekció – segít megoldani

Elfogadó és értő figyelem: Elfogadás kimutatása fontos. Vannak olyanok akiknek az érzelmi intelligenciája alacsony. Fontos: 1.be nem avatkozás, 2.passzív figyelem – hallgatás, 3.szavakkal, 4.testtartás.

Hibák az értő figyelemben

Manipulációra akarjuk használni, kioktatás, tanácsadás, szajkózás, empátia nélküli hallgatás, nem megfelelő idő kiválasztása.

Konfliktuskezelés

Saját érdek

Mások érdekének érvényesítése

A legjobb a problémamegoldó, a legrosszabb a kompromisszumkereső.

Nem hatékony kommunikációs módok

Utasítás és parancsolás, figyelmeztetés és fenyegetés, prédikálás => negatív motivációs eszközök, ítélkezés, kritizálás, hibáztatás, megalázás, megbélyegzés, kioktatás => Te üzenetek hangzanak ki belőle.

Hatékony az asszertív kommunikáció: Én üzeneteken alapul, föl kell építeni, meg lehet tanulni, lépések: 1.megváltoztatandó viselkedés leírása ítélet nélkül, pl.: Ha nem érkezel pontosan az edzésre …, 2.saját érzelmeinket kell kinyilvánítani, pl.: … ideges leszek …, 3.hatás tisztázása, pl.: …, mert nem tudom megvalósítani azt az edzéstervet, amit elgondoltam.

Egyértelműen kell közölni a gondolatainkat.

Mindig, soha, állandóan szavak használatának kerülése => általánosítás.

Nem használunk káromkodást és bántó szavakat.

Vezetéslélektan – Hatékonyság és Motiváció

Menedzsment irányzatok

Klasszikus korszak: 1800as évek közepe, vége, Taylor, Fayol, Weber, Ford:

• Taylor: Philadelphia, 1800as évek vége, 1900as évek eleje, esztergályosok vizsgálata, munka minden elemének pontos megtervezése a hatékonyságért, foglalkozott a tudományos kiválasztással is, menedzsereknek irányítani kell => megoszlik a felelősség a menedzsment és munkás között.

• Fayol: munkamegosztás, munkakörök kialakítása, pihenőidő, darabbéres fizetési rendszer, norma fölötti teljesítés honorálása, minőség ellenőrzés, normaóra, karbantartás bevezetése, ember = gazdasági ember, fő motiváció a pénz, menedzseri funkciók, vállalatok tevékenységi körei. Vezetési elvei: 1.tekintély => műszaki szakemberek képzése a felsőoktatásban, 2.fegyelem, 3.utasítás egysége, 4.ellenszolgáltatások: szervezet és egyén részéről is összhangban kell lennie. Centralizáció: egy kézben a hierarchia csúcsán összpontosul a hatalom, kezdeményezés: támogatás, közösségi szellem, csapatmunka érték, amit ösztönözni kell, munkaerő állomány stabilitása – fluktuáció: dolgozók gyors cserélődése.

• Weber: bürokrácia elmélet: szerinte a bürokrácia alkalmas arra, hogy stabilitásban, fegyelemben, megbízhatóságban felülmúljon minden más szervezeti formát. Jellemzők: szabályozottság, hierarchia, aktaszerűség, személytelenség, tárgyilagosság. (Modern szociológia atyja)

• Ford: sorozatgyártás és futószalag, fordizmus, fontos: üzemszervezés, a futószalag rendszer miatt, nagyüzemi termelés => tömegtermelés, anyagáramlás megszervezése, időtervezés.

Emberközpontú – Humanista irányzat: Mayo, Gregor, Freud

Integrációs szemlélet