Szervezés fogalma: gyakorlatban a vezetés egyik funkciója.

Feladata: tárgyi, pénzügyi és az emberi erőforrások összehangolása.

Menedzsment feladatai: stratégia alkotás és célkitűzések megfogalmazása, erőforrások biztosítása, folyamatos ellenőrzés és visszacsatolás.

Szervezet ismeret: megfogalmazás és elhelyezés.

Fogalma: több ember rendszeres és szabályozott együttműködése.

A szervezetek mindig a környezet hatásaira reagálnak. Két környezeti típust különítünk el: a mikró és a makró környezetet.

Makró elemei: politikai: államok alapvető működési mechanizmusa, politikai környezet stabilitásáért felelnek. Magyarország demokratikus jellegű.

Természetes környezet: környezetvédelmi jogszabályok amiket be kell tartani. Társadalmi és szociológiai környezet: vallás, társadalmi szokások, elvárások.

Kulturális környezet: iskolázottság mértéke.

Tudományos és technológiai környezet: újítások, innováció (K+F)

Gazdasági környezet: adójogszabályok: adó, TB, GT.

Mikró elemei: külső: személyek, szervezetek akikkel kapcsolatban van:

vevők: adott szervezet termékeit, szolgáltatásait veszik meg

szállítók: működésük érdekében tőlük vásárolnak termékeket, szolgáltatásokat

helyi önkormányzatok: be kell jelentkezni a működéshez

hitelintézetek, bankok: saját bankszámla működtetése

társadalmi, helyi csoportok: közös érdeklődés alapján létrejövő önszerveződő csoportok

belső: tulajdonosok: rendelkeznek a szervezeti vagyonnal, nyereségrészesedés

menedzserek: vállalat vezetői, fizetett alkalmazottak, beosztottak

Jellemzői Magyarországon: tulajdonos és menedzsment nem ugyanaz a személy, bérek meghatározása folyamatos és legnagyobb ellentétforrás a tulajdonosok és alkalmazottak között.

Szervezet belső adottságait befolyásoló tényezők

1.Szervezet mérete: adózási szempontból: mikró, kis, közép, közepes, nagy

általános gazdasági szempontból: kis, közép, nagy

Kis szervezetek: foglalkoztatottak száma 50 alatt van, a vállalat vagyona 500 millió forintot, a vállalat éves bevétele az 1 milliárd forintot nem haladja meg. A magyarországi vállalatok többsége ebbe a kategóriába tartozik.

Közép: 50 – 250 fő között az alkalmazottak száma

Nagy: 250 fő fölött az alkalmazottak száma

Mikró: alkalmazottak száma 10 fő alatt. A magyarországi szervezetek 92 – 93%-a és ebből 30%-nál nincs bejelentett alkalmazott. A kis és közép vállalkozások, vagyis a KKV szektor tagjai.

Horizontális/szinteken lévő alkalmazottak/ és vertikális/hierachiális rendszer/ viszonyai

2.Profil: milyen tevékenységet végez, szolgáltatást nyújt, a vállalat melyik nemzetgazdasági ágban tevékenykedik: ipar, építőipar, mezőgazdaság, egészségügy, oktatás.

3.Szervezet eredete: hol, milyen körülmények között jött létre, köthető-e személyhez.

4.Telepítési helye: földrajzi hely, város vagy falú, telephelyek száma.

5.Belső szervezeti kultúra: szervezeten belül elfogadott között értékek, lojalitás

7 elem: 1.értékek, amelyeket elfogadnak és követnek

2.információ gyűjtéssel és feldolgozással kapcsolatos felfogás

3.az elgondolások, célok, ötletek, utasítások létrehozásának és közreadásának módja

4.ötletek értékelésének formái és a kockázatvállalás foka

5.vezetők és beosztottak közötti együttműködés(kooperáció)

6.vállalathoz való lojalitás mértéke

7.motiváció alakulása

Szervezeti formák: 4 tényezős jellemzés:

1.munkamegosztás: fogalma: egy nagyobb feladatkomplexum részfeladatokra bontása, részfeladatok egyes szervezeti egységekhez történő telepítése. 3 szempontos csoportosítás: 1.funkció szerint: marketing, pénzügy, gazdasági igazgatás, sportszakmai igazgatóság; 2.régiók szerint: földrajzi munkamegosztás; 3.tárgyi elven történő munkamegosztás: szakágak, adott termékek vagy szolgáltatások. Egy és többdimenziós szervezetek: 1.egy elvű munkamegosztás; 2.több elvű munkamegosztás.

2.hatáskör megosztás: formái: aszerint csoportosítjuk a szervezeti egységeket, hogy hány felettestől kaphatnak közvetlenül utasítást: 1.egyvonalas: egy szervezeti egység vagy ember egy főnöktől;

2.többvonalas: egy ember vagy szervezeti egység több felettestől.

3.koordináció: típusok: technokratikus koordináció: jellege: szabályozott, programozott működés; strukturális: projektek, termékcsoportok, szolgáltatás típus csoportok; személy orientált: legfontosabbnak a szervezeti kultúrát tartják.

!4.szervezeti séma, szervezet rajzos ábrázolása

1.Lineáris: egy dimenziós szervezet a munkamegosztás alapján, hatáskör alapján egyvonalas, koordinációja technokratikus.

2.Funkcionális: munkamegosztás a funkciók szerint történik, hatásköri szempontból többvonalas, koordinációja technokratikus.

3.Divizionális: kisvállalat a nagyvállalaton belül. Divizios munkamegosztás: központi funkció szerint a diviziok tárgyi elven működnek, hatáskör: diviziok önállóan gazdálkodhatnak, de kizárólag a központi tervvel összhangban, koordináció: egyidejűleg technokratikus és személy orientált. A diviziok lehetnek, költségközpontok: meghatározott összeget fordíthatnak a költségeikre , és lehetnek eredményközpontok: a vállalat összeredményét növeli, nagyobb önállóságot jelent, a kigazdálkodott eredményt később saját célra fordíthatják: szakosztály működésére. Öntermelős rendszer.

4.Mátrix – szervezet: munkamegosztás: egyszerre tárgyi és funkcionális, hatáskör: többvonalas, kooperáció: személy orientált.