Közömbösségi görbék

Azt vizsgálja, hogy melyek azok a termékkombinációk, amelyek a fogyasztó számára közömbösek és ezeket ábrázolja koordináta rendszerben.

Általában két termék egyidejű vizsgálata.

Fogalma: azon jószágkombinációk összességét jelöli, amelyek a hasznosság szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztók szempontjából közömbös, hogy melyiket szerzi meg.

Jellemzője: Az egy vonalon elhelyezkedő pontok, azonos hasznosságot képviselnek.

Jele: U.

Minél távolabb helyezkedik el a közömbösségi görbe az origótól, annál magasabb hasznosságot jelöl.

Helyettesítési ráta: megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó helyettesíteni, az egyik terméket a másikkal, azonos szükségletkielégítési színvonal mellett.

Közömbösségi görbe minden pontján más és más érték van.

Kiszámolás: ∆y

              ∆x

Egyesítés a helyettesítési rátánál

Azt mutatja meg, hogy amiből több van, arról annál könnyebben mondunk le.

Költségvetési egyenes: azon jószágkosarak összessége a közömbösségi térképen, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelméből megvásárolhat, annak teljes elköltésével és rögzített piaci árak mellett.

Fogyasztó optimális választása

A közömbösségi görbét és költségvetési egyenest egy koordináta rendszerben ábrázoljuk, elvileg az optimális választás a közömbösségi görbe és költségvetési egyenes érintése.

Hasznosság: U3> U2> U1

G> D=A=F> B

G – kívül esik a költségvetési görbén

D – A – F – nagyobb a hasznossága és ideális az ára.

Változásai: 2 dolog hatására változhat: a jövedelem vagy az ár. Költségvetési egyenes a jövedelemváltozás hatására párhuzamosan tolódik el, ha nő a jövedelem akkor távolodik, ha csökken közelít.

Költségvetési egyenes és Keresleti függvény összefüggése

Kereslet rugalmasságának számítása: keresleti árrugalmasság: hány %-kal változik egy termékből a keresett mennyiség, ha az ár 1%-kal változik. Jele.: E.

E= keresleti mennyiség %-os változása / ár %-os változása

keresleti mennyiség %-os változása: (új mennyiség – régi mennyiség) / régi mennyiség => (Q2 – Q1) / Q1

ár %-os változása: (új ár – régi ár) / régi ár => (P2 – P1) / P1

E = [(Q2 – Q1) / Q1] / [(P2 – P1) / P1]

Ha az E értéke mínusz, akkor ellentétes a változás – ár nő, kereslet csökken, ár csökken, kereslet nő. 1%-kal változik az ár, 2%-kal csökken a kereslet.

Akkor beszélünk rugalmas termékről, ha az E abszolút értéke nagyobb 1-nél. Rugalmatlan, ha az abszolút érték kisebb, mint 1, vagyis 0 és 1 közötti. Kivételt képez az egységnyi rugalmasság, rugalmasság = 1, 1%-os árváltozásnál, 1%-kal változik a keresleti mennyiség.

Keresleti rugalmasságra ható tényezők: termék használati tulajdonságai: létszükségleti vagy nem; helyettesítő termékek megléte, árának közelsége; termék ára a fogyasztó jövedelméhez képest.

Jövedelem rugalmassága: azt fejezi ki, hogy hány %-kal változik egy jószág kereslete, ha a fogyasztó jövedelme 1%-kal változik. Jele.: E.

E= kereslet %-os változása / jövedelem %-os változása

kereslet: (Q2 – Q1) / Q1

ár: (I2 – I1) / I1

E = [(Q2 – Q1) / Q1] / [(I2 – I1) / I1]

Vállalati és termelői magatartás

Vállalat: olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplői után gazdálkodik, a piac közvetítésével kapcsolódik ezekhez és pénzjövedelem szerzésére törekszik. Vállalat működése nagy mértékben függ a környezettől => makró, mikró szervezeti elemek.

Célja, célrendszere: elődleges cél profit – fogyasztói igények; vagyon megtartása; növekedés és fejlődés; piaci részesedés/pozíciók megtartása; korszerűsödés; termelékenység növelése; fizetőképesség; fizikai és pénzügyi erőforrások megszerzése; vezetői külön célok.

Idő szerepe a gazdaságban: nem naptárihoz viszonyítjuk, hanem azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok meg tudják – e változtatni a termelés mennyiségét. Piaci időtáv: nagyon rövid, amelyen belül a vállalat a termelés megváltoztatásával már nem képes reagálni a külső eseményekre, piaci eladás vagy vétel lehetséges. Rövid időtáv: az a periódus, amelyen belül a vállalat egy vagy több termelési tényező változtatásával, a termelés módosításával is reagálhat piaci fejleményekre, miközben más tényezői változatlan, fix tőke tényezők vagy változó – munka. Hosszú táv: az a periódus, amelyen belül a vállalat valamennyi termelési tényezőjének mennyisége megváltoztatható.

Hatékony termelés: legjobb – legrövidebb – legolcsóbb. Hatékonyság: az adott feladat elvégzéséhez kapcsolódó legkisebb költségű eljárás vagy az adott összes költség mellett legnagyobb termelési eredmény.

Termelési függvény

Közgazdaságtan termelési függvény tekintetében csak 2 tényezőt vizsgál: munka, tőke: munka rövid távon is, tőke csak hosszú távon változtatható, ezért olyan gyártási eljárásokat próbál elemezni, ahol a tőkét végig állandónak tekinti, a létszámot pedig folyamatosan változtatja.

Munkának is van úgynevezett túltelítettségi pontja: van az a létszám, hogy a plusz létszám már teljesítmény csökkenést eredményez.

Termelési költség: 3 fajta: teljes,= fix, + változó.

Fix – állandó: termelés bármekkora mennyiségénél ugyanakkora, sosem változik: üzleti bérleti díja, minimálbér járulékai.

Változó: termelés növekedésével kapcsolatban vagy párhuzamosan ez a költségtípus növekszik vagy csökken. Fajtái: lineárisan változó költség: ha 1% - kal nő a termelés mennyisége, akkor 1% - kal nő a költség is. Progresszíven változó költség: 1% - kal nő a termelés, több, mint 1% - kal nő a költség. Degresszíven változó költség: ha 1% - kal nő a termelés, kevesebb, mint 1% - kal nő a költség.

Termékegységre jutó költségek: átlagos fix költség(AFC): fix költség/termelési mennyiség – 1 termékre jutó fix folyamatosan csökken. Átlagos változó költség(AVC):1 termékre jutó változó költség: változás/mennyiség, egy ideig csökken, majd nő. Átlagköltség: teljes/termelési mennyiség.

AC = AVC + AFC

Határköltség: 1 egységgel megnöveljük a termelés mennyiségét, hogyan változik a teljes költség.

Kiadás és költség megkülönböztetése: kiadás pénzkiadással együtt jelenik meg, számviteli és adótörvények szerint mikor számolható el egy adott tétel költsége.

Ha kiadás – költség időpontja azonos, hogy készpénzért kis eszközű termékeket vásárolunk. Nagy értékű eszközszerzés esetén, amelyeket több évig használunk a kiadás megelőzi a költséget.

Költség megelőzi a kiadást: cégek átutalással vásárolnak!

Vállalat kínálata, piac jellege

Piac formáját meghatározza: mennyien vannak az eladók és a vevők, könnyű, nehéz az új termelőknek, vásárlóknak belépni a piacra, 1 szereplő képes – e befolyásolni a piaci árat.

Tökéletes verseny: sok kis eladó és vevő van a piacon, termékek általában homogén vagy tömegtermékek, piac végtelenül nagy egy – egy szereplőhöz képest, szereplők árelfogadóak, könnyű a be és kilépés a piacra, pl.: tojáspiac, kínai ruhapiac.

Monopólium: tiszta: egyetlen egy eladója van a terméknek: természetesen kialakuló: adott termékből nincs nagyobb kereslet a piacon, mint amit egy vállat ki tud elégíteni; állami: törvények szabályozzák, hogy egyetlen egy vállalat lehet a piacon, pl.: szerencsejáték, közlekedési vállalatok, nehéz belépni a piacra, okai: nagyon magas lehet a tőkeigény, törvények is védhetik, hatósági engedélyek beszerzése nehézkes.

Oligopol: néhány nagyobb termelővállalat látja el a teljes piacot, tökéletes verseny, monopólium között helyezkedik el, nehéz belépni, de nem lehetetlen, pl.: mobiltelefon, tisztítószerek, üdítőitalok.

Ár a különböző piacon: legalacsonyabba termékek ára a tökéletes verseny esetében, piaci ár a kereslet és kínálat alapján alakul ki, minden szereplő árelfogadó; legmagasabb ár a monopóliumnál van, eladó diktálja az árakat, egyedüli korlátja a profitszerzés, vevők árelfogadók; oligopol piacon a tökéletes verseny és a monopólium között van az ár.

Externáliák: külső gazdasági hatás: egy piaci adás – vétel esetében, az ügyleten kívül álló szereplők/et ért hatások. Külső hatás azt jelentené, hogy az adott ügylettel járó járulékos hasznot vagy költséget okoz másnak.

Pozitív: kedvezően befolyásolja a környezetet, klasszikus példa: gyümölcstermesztés, méhészet; Negatív: olyan külső, hatás amely negatívan befolyásolja a környezetét, tipikus példa a dohányzás, környezetszennyezés.

Közjavak: fogyasztásából nem zárható ki senki. Egy egyén fogyasztása nem csökkenti a rendelkezésre álló készletet, nincs versengés a fogyasztók között, egyidejűleg többen is fogyaszthatják, klasszikus példa: levegő, rendőrség, úthálózat.

Nemzetgazdaság teljesítményének mérése: általában egy év tekintetében szokták vizsgálni. Legismertebb mutatója GDP – bruttó hazai termék: az adott évben az adott ország területén létrehozott végső felhasználásra kerülő termékek értéke.

Egyéb: bruttó kibocsájtás: GO: adott ország területén megteremtett összes árú és szolgáltatás értéke. CF = GO – GDP: ha a bruttó kibocsájtásból kivonjuk a folyó termelő felhasználást, akkor megkapjuk a bruttó hazai terméket.

Nettó hazai termék: NDP: adott évben az adott ország területén létrehozott új termékek és szolgáltatások értékösszege. NDP = GDP – CO, bruttó – amortizáció.

Bruttó nemzeti jövedelem: ország állampolgárai által megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értéke.

Infláció: tartós árszínvonal emelkedés. Defláció: tartós árszínvonal csökkenése.

Modern gazdaságot az infláció jellemzi, amelynek az egyik oka, munkavállalók folyamatosan emelkedő béreket várnak el, ez megdrágítja a termelést, emiatt csökkennek az árak.

Fajtái: kúszó: infláció mértéke 1 számjegyű, az árak változása stabil. Gazdaság beszámítható; vágtató: infláció mértéke két számjegyű, az árak hirtelen nőhetnek, a pénz viszonylag gyorsan értéktelenedik el, az emberek inkább aranyban vagy ingatlanban tartják a vagyonukat, általában ez a folyamat még megfordítható; hiper: 100% feletti inflációs ráta, pénz rohamosan értéktelenedik el, átláthatatlanná válik a gazdálkodás, pénz – vagyon órák alatt semmivé válik. 1945 – 1946 – os pengő infláció. Hasonló 1920 – ban Németországban volt.

Általában ez csak a pénz lecserélésével oldható meg. (pengő => forint)

Munkanélküliség: fajtái: önkéntes: találna munkát, de nem akar dolgozni; kényszerű: szeretne dolgozni, de nem talál munkát, fajtái: konjunktúrális munkanélküliség: gazdaság egészében visszaesik a fogyasztás és a termelés, emiatt kevesebb munkaerőre van szükség; strukturális munkanélküliség: bizonyos ágazatokban munkaerő hiány van, többi ágazatban munkaerő többlet van, egyszerre van jelen a munkanélküliség és munkakereslet, alacsony képzettség a munkanélküliek között, hiány a szakemberekben; technikai vagy technológiai munkanélküliség: fejlődő technika miatt vannak olyan emberek, akik nem tudják ellátni a munkájukat, technikai fejlődés hatására kevesebb munkaerőre van szükség; súrlódásos munkanélküliség: munkahelyi feszültségek miatt kialakuló, késés vagy munkahelyi alkoholfogyasztás, lak/ó/hely változás miatt – Magyarországon nem jellemző.