Szervezetek törzskari kiegészítése

Törzskar hivatalosan tanácsadóként működik a vonalbeli vezetők mellett.

2 feladata van: tanácsadás és a vezető munkájának megkönnyítése.

Jellemzője: bármely szervezeti típushoz kapcsolható.

Tisztségek: szakember: foglalkoztatásának célja: növekvő szervezeti méret esetén a vezető nem képes átlátni az összes résztevékenységet, ezért részfeladatokkal szakembert bíz meg;

igazgatási segéderő: a vezető rutinjellegű, ismétlődő feladatait vállalja át;

megfigyelő: megfigyeli a munkafolyamatokat és tanácsot ad a vezetőnek az irányításban.

Konfliktusok a törzskar meglétekor: ambíciózus vagy jó törzskari személyzet vetélytársa lehet a vezetőnek. A vezető nem mindig vagy nem szívesen fogad el tanácsokat, azért, hogy önállóságát megőrizze. Alkalmazottak és különösen a közép vezetők féltékenyek a törzskarra.

Szervezetek csoportosítása tulajdonosi forma szerint:

Alapvetően 3 csoport: magántulajdon: vállalkozások: legfőbb céljuk a nyereség elérése;

társadalmi tulajdon: társadalmi, politikai szervezetek: pártok, társadalmi, nem politikai: önkéntes alapon szerveződnek, közös érdeklődés alapján: nyugdíjasklub, sportegyesületek;

állami: politikai: jogalkotó és rendfenntartó intézmények, nem politikai: társadalmi elvárások alapján működnek, a kultúra, egészségügy, sport területén, iskolák, kórházak.

Tevékenység célja alapján történő csoportosítás:

2 fajta lehet: nyereség és profitorientált: nyereség elérése az elsődleges cél, a fogyasztói igények kielégítése mellett.

Non-profit szervezetek: elsődleges céljuk a közfeladatok és társadalmi igény megvalósítása.

Szervezetek csoportosítása az eredmények alapján:

produktív: termék termelése, eredményes; nem produktív: nem hoznak létre új értéket: kereskedelem, banki szféra tevékenysége.

Vezetői rendszerkörben elfoglalt hely alapján: irányító: vezetnek egy adott területet, iparágat; végrehajtó: konkrét gyakorlati tevékenység zajlik – iskola.

Szervezetek a sport területén:

sport csoportosítása: rekreációs; élsport; diáksport;

ifjúsági; felnőttek; gyógyító; verseny;

látvány(sok nézőt vonz-foci); tömegsport;

Rekreáció részei: egészségmegőrzés, rehabilitáció, prevenció: megelőzés.

Szervezetek: legfőbb: Állami/Nemzeti Erőforrás Fejlesztési Minisztérium – Sport Szakállamtitkárság – Czene Attila

Köztestület: Magyar Olimpiai Bizottság – állami pénzekről dönt – volt elnöke Smidt Pál, jelenleg nincs elnöke; főtitkára – Molnár Zoltán

Magyar Paralimpiai Bizottság: feladata a paralimpiai felkészülések segítése

Nemzeti Sport Szövetség: nem olimpiai sportokkal foglalkozik – Világjátékok,

Nemzeti Szabadidősport Szövetség, FONESZ – Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége: 1.értelmi; 2.végtaghiányosok; 3.látássérültek; 4.hallássérültek; 5.szervátültettek.

Sportági szakszövetségek: MLSZ, Kézi, Kosár.

Megyei, fővárosi: BLASZ, egyesületek, vállalkozások irányítása.

Egyéb: Magyar Diáksport Szövetség, Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet, Magyar Egyetemista és Főiskolás Szövetség.

Közalapítványok: pénzosztás: Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány – olimpiai és világbajnokok és edzőik, versenysportolók támogatása.

Mező Ferenc Sport Közalapítvány – volt olimpiai és világbajnokok, nyugdíjasok támogatása.

Egyéb társadalmi szervezetek: Magyar Sportorvosok Szövetsége, Magyar Edzők Társasága, Magyar Sportújságíró Szövetség, Magyar Sporttudományi Társaság.  

Sport társadalmi funkciói: politikai: nagy politikusoknak mindig vannak elvárásai a sporttal szemben. Szocialista gazdaságokban a legfontosabbnak az olimpiai sportágakban elért eredményeket tartották. Összekapcsolták a sportsikereket a rendszer legitimitásával. Előző kormányzati ciklusban volt olyan célkitűzés, hogy sport nemzetből sportoló nemzetté váljunk: sportnemzet: nemzetközi jó verseny eredmények; sportoló nemzet: a lakosság sportoljon. Mostani kormányzat növeli a sportra fordított összeget, de előtérbe helyezi a csapatsportokat.

Szociológiai: hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, sport integráló szerepe.

Sportnemzeti hagyományok: vannak bizonyos nemzetekhez kötött sportágak. Pl.: baseball – Amerika, alpesi sí – osztrákok, harcművészetek – keleti népek.

Példakép: bizonyos sportolók egy egész országnak a példaképévé válhatnak, sportkarrierre való ösztönzés. Magyar sportban kevés a ,,celeb”.

Gazdasági: sportesemények, sportolók turistákat vonzhatnak az országba.

Sportesemények szervezése

Sportok felosztása/csoportosítása: sportágak szerint: atlétika, foci, kézi-, kosárlabda;

sportágon belüli versenyek: atlétika: dobó, ugró; úszás: hosszú, rövid táv;

versenyfajta szerint: házi: szakosztály, egyesület; barátságos: felkészülést segíti, nem hivatalos az eredmény; meghívásos: meghívó fél rögzít bizonyos feltételeket; kizárásos: bizonyos versenyzői kör nem indulhat, pl.: amatőröknél profik; területi bajnoki: megyei, kerületi; országos versenyek és bajnokságok; nemzetközi versenyek: országok egyesületei, a mezőnyben akár 1 külföldi versenyző; nemzetek közötti: válogatottak, VB, EB, Olimpia;

verseny jellege szerint: egyéni: nevezés, versenyzés, eredmény, egyéni összetett; csapatversenyek: együttes: labdajátékok, szinkronúszás, RSG, vívás; egyénenkénti csapat: tagok külön – külön érnek el eredményt és azt összesítik; egyéni csapatverseny: helyezések összesítése, öttusa, mezei futás;

versenyzői tulajdonságok alapján: nemek, kivéve lovaglás, motorozás; életkor; minősítés szerint; súlycsoport;

szervezési rendszer: kieséses; körmérkőzéses; vegyes: először kör, aztán kiesés vagy fordítva, pl.: labdarúgás; bajnoki rendszerek: labdarúgás, F1, NB1-2; kupa versenyek: kieséses, de mindenki együtt versenyez.

Eseményszervezési feladatok

Verseny előkészítés – 60%; konkrét megrendezés – 30%; megrendezés utáni szervezési és menedzselési feladatok – 10%.

Dokumentumok: verseny kiírása – versenynaptárból indul ki, kiírt verseny kezdése előtt 3 – 4 héttel elérhetővé kell tenni, OB esetén másfél – 2 hónap.

Tartalma: időpont, helyszín, verseny célja, rendező adatai, résztvevők köre, időrend, helyezések eldöntésének módja, helyezettek díjazása, verseny rendezéssel kapcsolatos költségek viselése, nevezési határidő, egyéb megjegyzések.

Kandidáció(jelölés): jelentősebb nemzetközi versenyek esetén készítik el, világverseny megpályázása – olimpia, foci EB, VB: teljes verseny forgatókönyvét be kell adni, minden egyéb feltételt biztosítani kell, amit a világszövetség kér, részletesen be kell mutatni a helyszíneket, egyéb kiszolgáló intézményeket, költségvetés és állami garanciavállalások.

Forgatókönyv: több napon át tartó sportesemények szervezésével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza, tételesen tartalmazza a teljes eseménylistát, pontos határidőkkel és felelősökkel.

Eseményszervezés egyik legfontosabb lépése a szervezőbizottság kijelölése, úgynevezett munkamegosztási csoportokból áll, minél nagyobb az esemény annál több ilyen csoport van.

Legfontosabb csoportok: technikai csoport: egész verseny lelke, versenyhelyszínek előkészítése – pálya, nézőtér, sportszerek, mérőeszközök, időmérő berendezések, adat és információs rendszer előkészítése és ezek verseny alatti működtetése, versenyhelyszínhez kapcsolódó összes kiegészítő helyszín előkészítése – bemelegítő, edző pálya, öltöző, orvosi szoba, versenybíróság és zsűri felkészítése a nemzetközi szabályok szerinti bíráskodás megteremtéséhez;

pénzügyi és marketing csoport: általában külön vannak, marketing: feladata az esemény reklámozása a lehető legszélesebb körben – minden média használata – internet is, pénzügy: célja, hogy minimum nullszaldós legyen az esemény: bevétel és a költségek megegyeznek, figyelemmel kell lenni arra, hogy egy sportesemény kapcsán járulékos bevételek keletkeznek az adott országnak illetve térségnek;

sajtó és média csoport: sporteseményekhez elengedhetetlen, hogy megjelenjenek a nyomtatott, elektronikus sajtóban és médiában is. Szponzorok figyelik, hogy hány helyen szerepelnek, illetve azt, hogy milyen médiában és újságban. Szponzorok csak rendszeres megjelenésű ,,csapatokat” támogatnak;

orvosi csoport: feladata az orvosi szolgáltatások nyújtása, doppingvizsgálat, szexvizsgálat;

VIP és protokollcsoport: minden esemény igényli a fontos személyiségeket – sportvezetők, politikai és közéleti személyiségeket – verseny hírértéke, versenyzési jog, megítélés, politikusok állami támogatása;

szállás, étkezés csoport: meg kellene teremteni a versenyzőknek a maximális kiszolgálását, különösen meghívásos verseny esetében, hírértéket a világcsúcsok és rekordok generálják a sportban, szállás és étkezés biztosítása – saját étrendek és igények kielégítése, kiszolgáló személyzetnek is biztosítani kell a megfelelő körülményeket;

jegyeladás, közönségszolgálat: összes esemény telt ház előtt bonyolódjon le, ahol nem biztosítható ott akciók;

biztonsági csoport: minél több sztár vagy VIP vendég jelenik meg annál komolyabb biztonsági előírást kell betartani, versenyszinttől függően, akár biztonsági cég, 1972 – es olimpia sportolók lelövése sportversenyen, egyes sporteseményeknél fontos a nézők biztonsága is – autó, motorsportok, általában meg kell akadályozni, hogy a nézők a versenytérre bemehessenek;

ceremóniabizottság: nyitó, záróünnepség, díjátadó, image – olimpia, úszó EB.

Emberi erőforrás menedzsment

Elvileg a modern világban a legfontosabb termelési tényező az maga az ember.

Emberi erőforrás menedzsment 4 alapfunkciója: 1.emberi erőforrásokkal való gazdálkodás: szervezet munkaerő szükségletének meghatározása – hány alkalmazottra van szükség, munkaerő kereslet meghatározása – szükséges létszám felvétele, szelekciója és elbocsájtása, munkavállalók munkába állítása, betanítása, folyamatos fejlesztése;

2.mumka kapcsolatok kezelése – munkáltatók és szakszervezetek közötti tárgyalások, szociális kérdések kezelése; 3.bér és jövedelemgazdálkodás kialakítása – munkavállalók pénzbeli juttatási rendszerének kidolgozása, nem pénzbeli juttatások rendszere, dolgozókkal szembeni elvárások megfogalmazása; 4.munka megszervezése – munkafeltételek ideális kialakítása, munkaidő gazdálkodás.

Munkaerő szükséglet meghatározása: szükséges létszámot jelenti, termelő szférában a gyártandó mennyiségből visszafele számolják ki, szolgáltató szférában a várható forgalom alapján visszafele számolják a létszámot, vannak olyan munkakörök, ahol a termeléstől és szolgáltatástól függetlenül szükséges a jelenlét – portás, telefonközpontos, modern felfogás szerint a munkaköri leírásból kell visszaszámolni a szükséges létszámot.

Tényleges létszám és munkaerő szükséglet összehasonlítása: ha a munkaerő szükséglet nagyobb, mint a létszám, akkor felvételre van szükség, megoldások: túlórák fizetése, bevezetése, munkakörök hatékonyabb átszervezése, vállalkozói szerződéssel való foglalkoztatás, nyugdíjból vagy gyesről való visszahívás; toborzás: belső: vezető funkciókra a cégen belül pályáztatunk, külső: megüresedett munkahelyre veszünk fel embereket.

Toborzás: külső, belső

Belső: előnyei: tudatos karrierépítést tesz lehetővé a cégnél – állás a vállalaton belül hirdetik meg – csak az alkalmazottak jelentkezhetnek rá, emiatt nincs szükség bevezető tréningre, könnyen beilleszkedik, minimális költséggel jár a belső toborzás, motiválja a dolgozókat; hátrány: a cég belterjessé válhat, nincs nagy választék, vagy alul vagy túl értékelik a belső munkaerőt, konfliktust okozhat, hiszen többen pályáztak az adott állásra, de csak egy embert választhatnak ki, régi munkatársak nem fogadják el vezetőként.

Külső: hátrányai: viszonylag költséges, új munkatársnak idő amíg megismeri a céget; előnye: számos pályázó közül lehet választani, új gondolatokat, eljárásokat hozhat a céghez.

Kapcsolódó cégek: Munkaügyi Központok – munkanélküliek elhelyezkedését segíti, elvileg az adott környék összes állás ajánlatát nyilván tartja; Fejvadász cégek – kifejezetten a felső vezetők toborzásával foglalkozik, maximum 1 – 2 ilyen cég van Magyarországon, pályakezdőkkel nem foglalkoznak, ők keresik meg a másik cégnél a jelöltet; Munkaerő Közvetítő cégek – normális emberekkel is foglalkoznak; Munkaerő Kölcsönző – képzetlen munkaerővel foglalkozik

Kiválasztás folyamata: jelentkezési lapok: több munkaadó használja, mert konkrétan felteszi azokat a kérdéseket, ami egy adott állás betöltéséhez feltétlenül szükséges; önéletrajz; referenciák: meg kell adni egy – két személy nevét aki igazolja az adott munkában való jártasságot, lehetőleg ne a főnök legyen; tesztek: egyik formája IQ, őszinteségi tesztek, alkalmassági tesztek – adott munkakörhöz szükséges tulajdonságok, egészségügyi tesztek, drogteszt; interjú: egy alany – több kérdező, 2 – 3 jelölt, egymással versenyeznek, 1 alany – 1 kérdező, stresszinterjú.