Szervezeteknek 3 típusa van: állami: pl.: jogalkotók, vám és pénzügyőrség, iskola, sportot irányító szervezetek; társadalmi: pl.: egyesületek, szövetségek, alapítványok=> társadalmi kezdeményezésre alapulnak; magán: pl.: részvénytársaságok, BT.

Szervezetek között vannak átfedések

Szervezetek eredmény alapján való csoportosítás: produktív: kézzel fogható termékek, pl.: cipő gyártó cég; improduktív: szolgáltatás vagy szellemi termék, pl.: műkörmös.

Tevékenység célja szerint: for – profit: profitért dolgozó; non – profit: visszaforgatja a profitot.

Vezetési rendszer szerinti csoportosítás: irányító: összes szövetség; végrehajtó: végrehajtja az utasításokat, pl.: klubok, szervezetek.

Országgyűlés

Kormány

Országos hatáskörű hivatalok – MLSZ, MOB, OTSH, …

Megyei önkormányzatok, megyei hatáskörű szervezetek – BLSZ, megyei szakszövetségek

Társadalmi sportegyesületek

Intézkedések mindig föntről – lefele valósulnak meg.

Sportszervezetek típusai: szabadidősport – rekreáció, hobbisport; versenysport – csúcseredmény elérése; diáksport – életmód, életvitel.

1921. Első magyar sporttörvény.

1948. Országos Sporthivatal

1989. OTSH Egyesületek önállóvá váltak, állami cégeket privatizálták.

1995. Fél állami – fél piaci mechanizmus a sport állami rendszere.

2005. Nemzeti Sporthivatal nemzeti sportstratégiát készít.

Sportszektorok működési modellje

Állam feladata a sportban

Államnak nem feladata irányítani a sportot. Nem lehet propagandaeszköz.

Kötelező a nemzeti sportstratégia – hosszú távú terv: jogszabályok szabályozása, élsport támogatása, sportvállalkozások létrehozásának elősegítése, sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködés elősegítése, sportlétesítmények létrehozása, fenntartása, esélyegyenlőség, sportszakemberképzés, sporttudományi kutatások, önveszélyeztetés, doppingolás csökkentése, sporthuliganizmus megszüntetése.

Sportpiaci adatok

Magyarországon 7000 sportvállalkozás van: fő tevékenység a sport, árbevétele: 350 milliárd forint, ebből sporteszközt, kerékpárt forgalmazók 318 milliárd. 17,6 egyéb sport tevékenység. Összes bevétel 0,9%-a. Sportpiaci haszon 1,7%, átlagosan 4,1%. A sportszektorban foglalkoztatottak száma 23000fő. Az összes GDP – nek 0,32%-a fordítódik sportra, míg Ausztria 2,7%-ot. Ausztria 123000 sportegyesületéhez képest, Magyarországon csak 5300 van.

Sport motivációs bázisa

Népesség 9%-a sportol, a 18 – 29 évesek 28%-a, felnőttek 84%-a nem sportol, 38% szeretne, ami két és fél milliós bázis, sportolásra a szabadidőt tudjuk fordítani, ami 4 – 9 óra. Naponta 100 percet töltünk tévézéssel, népesség 91%-a fontosnak tartja, 35%-a néz sportot.

Sport társadalmi elfogadottsága

90%-os támogatást élvez. Állami tulajdonban 70, magántulajdonban 70, 2100 önkormányzati tulajdonban, 200 kitűnő és 1000 elégséges állapotban van.

Sportszervezetek és a marketing

Szakmailag kiváló munka folyik, viszont nem marketing orientáltak.

Mecénás: ellenszolgáltatás nélkül támogat; szponzor: ellenszolgáltatás fejében ad támogatást.

Sportfogyasztó meghatározza a sportterméket.

A magyar sportegyesületek nem for – profit vállalkozások, egy részük kisvállalatként, nullszaldós gazdálkodással működik, ahol nincs pénz, szakember és képzés sem volt.

3 -féle vállalat: maga idézi elő a változásokat; szemléli az eseményeket; csodálkozik.

Marketing szervezet feladatai: termék: játékos, eszközök, foglalkozások; márkázás: csökkenti a vásárlás kockázatát, megkülönbözteti egymástól a termékeket; árazás; kommunikáció; elosztás; szolgáltatás; értékesítés.

Fogyasztói piac, vásárlói magatartás

Fogyasztói magatartás: szellemi és érzelmi folyamatok, tevékenységek, amelyek a vásárlást vagy szolgáltatás igénybevételét kísérik.

Sportfogyasztó nem születik, hanem lesz!

Az embernek van hosszú és rövid távú döntése

Hosszú: kockázat, hozam; rövid: költség és haszon az elsődleges szempont.

Fogyasztói magatartás modell

Fekete doboz=> a vevőt mindenféle külső hatások érik, mielőtt vásárol, dönt a vásárlásban.

Külső hatások – Marketing környezetben=> Vevő Fekete doboza – vevő jellemzői: pszichológiai, kulturális, személyes, társadalmi=> vásárlási döntés

Vevői lojalitás

Vállalatoknak folyamatosan új vásárlókat kell szerezniük. Lojális vevő maximálisan elégedett, fontos az ár/érték arány, hajlandó újra vásárolni, másoknak is ajánlani fogja a terméket. Az elégedett és a lojális vevő nem ugyanaz. A lojális vevő 100%-ban marad a márkánál. Az elégedettek 85%-a elfordul a márkától, ha jobb ajánlatot kap. A lojalitás egy érzelmi kötődés.

Lojalitás mérése: újravásárlási szándék, keresztvásárlási szándék – ha a termék helyettesíthető, elmegy – e egy másik termékért, árérzékenység – nem lehet az árakat bármeddig emelni, ajánlaná – e másnak.

Vásárlási szerepek

Van egy kezdeményező, pl.: gyerek, van egy befolyásoló, használó, döntéshozó, vásárló, aki a terméket megveszi.

Sportpiac szerkezete

Van egy kínálati és keresleti oldal. Sportpiac termékei: sporteszközök, sportoló, sportlétesítmény, szórakoztatás, egészség. Kínálat/eladók: sportlétesítmények, sportoló, szövetségek, vállalkozó.

Keresleti oldalon a közönség, hirdető, média, szponzorok. Sportbeli eredményesség határozza meg a két oldal viszonyát, pl.: nem megyek el egy unalmas meccsre. Valamint meghatározza még a sportvállalkozások speciális helyzete.

Sportpiac és kereslet jellemzői

Az ár, minőség sok mindent meghatároz a közönségnél. Presztízs, szurkolói éhség is fontos.

Fogyasztói magatartásmodell a sportban

Külső hatás: család, edzők, oktatók, éghajlat, földrajzi feltételek, sportcégek piaci magatartása, életmód, családi életciklus.

Fekete doboz függ: szocializáció, elkötelezettség, kulturális normák és értékek.

Vásárlási folyamat

1.szükséglet felismerése

2.információ keresés – internet, média

3.alternatívák értékelése – melyik a legmegfelelőbb

4.döntés, vásárlás

5.tapasztalatszerzés

6.értékelés

Motiváció a sportfogyasztásban

Elsődleges a győzelem érzése, csoportos lét, egészség elérése, valamint a játék és a szórakozás.

Piacszegmentáció: piac részekre bontása és igények felmérése.

Piac soha nem egységes több csoportból áll. Fontos megtalálni a termékeinkben azt a pluszt, amivel kiemelkedünk a konkurenciából és keressünk olyan igényt amit lehetőségünk van kielégíteni.

Vevőt szerezni könnyű, de megtartani nehéz! Vevőket meg kell tartani, szájreklám is a vevő.

Induló cég szegmentálása

Ne akarjon mindenkinek megfelelni, eladni. Legyen legalább 1 tulajdonság amiben más. Célcsoport minél kisebb és homogénebb legyen.

A plusz mindig konkrét legyen. Ne általános dolgot hirdessünk, fontos a konkurencia szemmel tartása.

Stratégiák (4db)

1.Diferenciálatla/Tömegmarketing: 1960 – as évek végéig, ugyan az a termék minden vevőnek, ugyanúgy előállítva. Véletlenszerű és kényszeres vásárlást idéz elő.

2. - 3.Differenciált és Koncentrált 1970 – es évek végéig, differenciáltnál törekednek a célpiacok maximális lefedésére, 1 kiválasztott piac lefedése kerül előtérbe, koncentráltnál gazdaságos szegmens keresnek.

4.Testreszabás/Nieche: 1990 – es évek végéig, a vevőtől jön az igény, testre szabott gyártás, személyes kapcsolatot feltételeznek a vevő és eladó között, hűséges vevők, szabadabb árpolitika, csökkennek a kommunikációs költségek, tudatos és akaratlagos eladás megjelenése.

Bútorgyártó cég hirdetése: 500 különböző stílus, 3000 -féle kivitelezés, 350 bőrváltozat => fogyasztónak nincs szüksége végtelen választási lehetőségre.

Magyarországon a fogyasztói attitűd az utóbbi 40 évben sokat változott. 1960 – as évek vásárlás öröme, beszerzés, félelem a hiánytól mozgatja a vásárlást. 1970 – es évek skála – feeling, becsapástól félnek, 1980 – as évek nyugat majmolása – bóvli, 1990 – es évek fogyasztói gyorstalpaló – kínai árusok megjelenése, pazarlás, 2000 – es évek értékválság.

1960 – ban hiánygazdálkodás => fogyasztói társadalom/fogyasztók birodalma => élményfogyasztás – társadalom és én ellentéte – Maslow – önmegvalósítás – elmélete – élmény fogyasztás <=> fizikai szükséglet ellentéte – fogyasztói társadalom

Addler -féle meghatározások: énnek 4 -féle meghatározása van: 1.valós, 2.képzelt – amilyennek mások látnak, 3.ideális – amilyenek szeretnénk lenni, 4.vágyálom – amilyennek szeretnénk, hogy mások lássanak => státuszszimbólumok, tudatos vásárlónál erős a valós én.

Sportpiac szegmentációja

Szegmentumok: nagyfogyasztó: bérlet, szezonjegy tulajdonos, klub, egyesületi tag; közepes: 1 szezonos klubtag, rendezvényjegy vásárló; gyenge: ritkán, 1 eseményre vásárol; hűtlenné vált fogyasztók: korábbi nagy vagy közepes fogyasztók, mert csalódtak; médiafogyasztó: nem megy el, médián keresztül figyeli, erős a média befolyása; tájékozatlan: potenciális vásárló, de nincs megfelő információja; érdektelen.

Sportesemény médiafogyasztók: nagyfogyasztó 60%, közepes 10%, gyenge 30%.

Résztvevők: 50% nagyfogyasztó, 20% közepes, 30% gyenge.

Pareto – szabály: Okok 20% - a, következmények 80% - áért felelős. 80% - ért 20% fizet, maradék 20% - ért 80%.

Csapat szurkoló: 1.mag – B – közép – magas motiváció, ragaszkodók, minden mérkőzésen ott vannak; 2.megpróbál minden mérkőzésen ott lenni, médiakövető is; 3.médiakövetők; 4.passzív szurkolók; 5.kedveli, de szurkol másnak is, nincs elkötelezve; 6.közömbös; 7.másik csapatnak szurkol; 8.nem ismeri.

Angol Liga: 450ezer emberes felmérés, 43ezer válasz, átlagosan 36 éves férfi, átlagos jövedelem, 22 éve szurkol, nagyon elkötelezett, szülői példa 65%, lakóhely, elfogadható jegyárak, jó információs rendszer, elérhető.

Szurkolói marketing

Fogyasztók – státusztipológia: A: értelmiségi, felsőfokú tanulmányok, menedzser, van pénze; B: átlagosnál jobb anyagi körülmények, középréteg; C1: átlagos, alkalmazottak, kisvállalatok tulajdonosai; C2: átlagos, irodai alkalmazott, szakmunkás; D: átlagnál rosszabb, szakmunkások; E: különösen rossz.

Magyar ligák: 15 – 69, 50% D – E, 23% C2, 8% C1, B 15%, A 5%, 30% földrajzi befolyás, Fradi: nincs olyan ember Magyarországon aki ne ismerné, 3,7% 1-es – ideális 30% lenne, tv 16%, szurkoló, de nem nézi 5%, 25% más csapatnak szurkol, de érdekli, elpártol 20% - 5% lenne jó.

Disztribúció/értékesítési út, milyen csatornákon jut el a vállalattól a fogyasztóig a termék, klasszikus B2C – business to consumer.

Termelő => nagykereskedő => kiskereskedő => vásárló/fogyasztó; termelő => kiskereskedő; nagykereskedő => fogyasztó; termelő => fogyasztó – internet.

Vállalkozások a kiskereskedelemben

Vonalkód, elektronikus leolvasás – diszkont áruházak, élményvásárlás – szórakoztatás szerepe nő.

Elosztás a sportpiacon